A hónapok óta anyagi gondokkal küzdő másodosztályú csapatot novemberben a Puebla Tanácsadó Kft. karolta fel, február elején ugyanakkor Sólyom Sándor lemondott többségi tulajdonáról. Az önkormányzat múlt héten húszmillió forintot utalt utalt át a Rákóczi számlájára, ezzel kisegítve a játékosai fizetésével időtlen idők óta tartozó együttest.
Tamási Zoltán nyolc hétig ült a kaposváriak kispadján, egy forintot sem kapott, és elmondása szerint sohasem tudja majd elfelejteni ezt az időszakot.
“Nulla, azaz nulla forintot kaptam. De nem ezért távoztam, hanem mert sokkal többre tartom magam annál, hogy hülyítsenek, becsapjanak, áltassanak. Január közepén álltam munkába a Rákóczinál, óriási bizonyítási vágy munkálkodott bennem. Úgy volt vele, hogy egy patinás klubnál vezetőedzőnek lenni nagy kihívás” – nyilatkozott a Nemzeti Sportnak a tréner.
Fotó: kapos.hu
Elárulta, Sólyom Sándor nem árult zsákbamacskát, mikor tárgyalóasztalhoz ült a klub vezetőivel, hisz ismerték az előéletét, ő sem titkolt semmit.
“Nem tudom, mennyi pénzt költött a klubra, de utólag azt mondom, Kaposváron talán a jóisten pénze sem lett volna elég a lyukak betömködésére” – fűzte hozzá.
“Hogyan lehet motiválni egy olyan futballistát, aki éhezik?” – tette fel magának a kérdést. “Képzelje el azt a szituációt, amikor ül a csapat az öltözőben, bejön az egyik vezető, és azt mondja, uraim, sajnálattal közlöm, egyelőre nincs pénz. És akkor ránézek a fiúk arcára, és van, akit sírni látok. Könnyezni, és azt hallom ott mindenki előtt: De hát éhezem, nincs pénzem kajára…”
Tamási keserű szájízzel beszélt arról, hogy volt olyan tréning, ahol tíz, máskor meg tizenkét játékossal dolgozott. Húsz labdájuk volt, ósdi, kopott, elnyűtt valamennyi.
