Foci

U20: ajándék vb, gyenge fizikai teszteredmények

Szalai László (szalai lászló, )
Szalai László (szalai lászló, )

Nem nyaralni megy az U20-as labdarúgó-válogatott Új-Zélandra Szalai László szerint.

Szalai László szövetségi edző szerint a magyar válogatott „nem nyaralni megy” a május 30-án kezdődő új-zélandi U20-as labdarúgó-világbajnokságra, hanem tovább akar jutni a Brazíliát, a Koreai NDK-t, valamint az afrikai selejtező győztesét felvonultató csoportból – írja az MTI.

A szakember az MLSZ szerdai sajtóbeszélgetésén azt mondta, a csapat tulajdonképpen „ajándékba kapta” a vb-részvételt, mert míg más együtteseknek ehhez selejtezőket kellett megnyerniük, addig a magyaroknak elég volt a tavaly nyári, hazai rendezésű U19-es Európa-bajnokságon egy csoportmérkőzésen győzniük.


Szalai László szerdán tartott sajtóbeszélgetést
Fotó: MTI

A szakvezető kitért arra is, hogy miként kezelték a futballisták a hazai kontinenstornán nyújtott gyengébb teljesítményük (3-1-es és 6-1-es vereség) és hozzáállásuk miatt őket ért kritikákat. A csakfoci.hu cikke szerint Szalai „sokkhatással” próbálkozott: elmondta a játékosoknak, hogy „főleg az interneten ők folyamatosan gúny tárgyai”. Szerinte ez meglepte a fiatalokat, mert eddig mindig azt hallották, hogy minden rendben van.

Hozzátette, neki az is a feladata, hogy egyfajta lelki pluszt adjon a játékosoknak, s felébressze bennük a vágyat, hogy megmutassák, valóban jó labdarúgók.

„Meg kellett és meg kell értetnünk a játékosokkal, hogy bár nem biztos, hogy ott van a helyünk a vb-n, élnünk kell a lehetőséggel” – jelentette ki Szalai László, s a feladat nehézségét érzékeltetve bemutatta a transfermarkt.de adatai alapján összeállított listát, amely szerint a magyar válogatott értéke 1,43 millió, míg a brazilé 38,55 millió euró.

Szalai jelezte, a keret külföldön játszó tagjait ki kell majd kérni a klubjaiktól, az U20-as világbajnokság ugyanis olyan időpontban lesz, amely “érinti” az egyesületek programjait is.

„Magyarországon nem lesz gond, a légiósokkal viszont az a helyzet, hogy ki kell utaznunk tárgyalni a lehetőségekről, mert például a Kalmár Zsoltot foglalkoztató német másodosztályú RB Leipzigtől levélben azt a választ kaptuk, hogy a játékos már felnőtt futballista, ezért semmiféle korosztályos eseményre nem kívánják elengedni” – idézi a szövetségi edzőt az MTI.

A magyar válogatott New Plymouth városában játssza majd csoportmeccseit, elsőként június elsején a Koreai NDK-val, majd három nappal később Brazíliával, végül június 7-én Afrika bajnokával. A hat csoportból az első kettő és a négy legjobb harmadik jut tovább, a nyolcaddöntőtől pedig egyenes kieséses rendszerben folytatódik a vb. A döntőt június 20-án rendezik.

A magyarok legutóbb a 2009-es, egyiptomi U20-as vb-n szerepeltek, akkor bronzérmet nyertek.

Gyenge fizikai teszteredmények az utánpótláskorú labdarúgóknál

A magyar utánpótláskorú futballisták izomzata és élettani funkciói nem adnak jó alapot az egyéb területek fejlesztésére, ezért edzéselméleti megújulásra van szükség – Szalai László U20-as szövetségi edző és Klink Zoltán erőnléti edző szerint. A két szakember a szerdai sajtóbeszélgetésén részletesen beszámolt a válogatottnál elvégzett helyzetelemzés és számítógépes mérések eredményeiről, amelyek elsősorban a játékosok mozgását és élettani funkcióikat érintette.

“A gerinc és környékének izomzata például egyik futballistánál sem volt megfelelő, de ha ez nincs rendben, akkor felesleges is mással foglalkozni, először ezt kell rendbe tenni” – mondta Szalai László.

Ugyanakkor hangsúlyozta, ebben nagy felelőssége van az iskolai testnevelésnek is, de a társadalmi berendezkedés sem ad megfelelő alapot.

“Magyarországon ma már a gyerekek többsége úgy nő fel, hogy szinte alig mozog, leginkább otthon, a számítógép vagy az okostelefon előtt ül, nem pedig fára mászik, vagy a parkban szaladgál a többiekkel” – jelentette ki a szövetségi edző, s kitért rá, hogy például Nyugat-Európában és a skandináv országokban egészen másképp nőnek fel a gyerekek, ott ugyanis mindennapos az aktív testmozgás.

A futballszakmai adatokra térve Szalai példának hozta fel a mérkőzésenkénti sprintelések számát, kiemelve, hogy az európai labdarúgásban azt a futást tekintik sprintnek, amely legalább 27 km/órás sebességgel történik. Jelezte, hogy a leggyorsabb sztárjátékosok, mint a holland Arjen Robben, vagy a walesi Gareth Bale 36-38 km/órás sprintekre képesek a meccseken, s 90 perc alatt akár 10-15 ilyet is végrehajtanak.

“Mi egy mérkőzésen mindössze kettő sprintet tudtunk bemérni egy játékosnál, s ez a kettő is épphogy elérte az alsó határértéket, a 27 km/órát” – mondta a szövetségi edző, hozzátéve, hogy a sprint végrehajtásához megfelelő izomzatra van szükség, ahhoz pedig, hogy ebből egy meccsen többet is tudjon egy futballista, az élettani funkcióknak kell megfelelően működniük.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik