“Úgy gondolom ez korai, talán szemtelen is a kérdés így hirtelen” – reagált zsigerből a rendre őszintén fogalmazó Dárdai Pál a riporter arra vonatkozó kérdésére, hogy most akkor visszamegy Berlinbe, vagy marad szövetségi kapitány. Mindez a Magyarország-Oroszország (1-2) kedd esti barátságos mérkőzés lefújását követő cirka 4. percben történt (videó itt:2 óra11 perctől).
A kapitány miután a pálya szélén helyre rakta a riportert, később, a mérkőzést követő sajtótájékoztatón, a meccs feszültségét maga mögött tudva, nyugodtabb körülmények közt, hosszabban kitért a játék minőségére és a mindenkit érdeklő jövőképre is.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
“Nem bújok kamudumák mögé, ki rúgott többet kapura a meccsen, labdabirtoklás, mert nem láttam statisztikákat még. A lényeg az, hogy amit ígértem, az úgy is volt. Mindenki megkapta a lehetőséget, és láttam is azt, amit látni szeretem volna. Az első félidőben meg voltak a labdaszerzéseink, de nem tudtuk kijátszani a váltásokat, az oroszok jobbak ebben, lehet tőlük tanulni. Ezért nem tudtuk befejezni az akciókat kapura lövéssel, sőt, még veszély sem lett belőle, mert mindig a közepét erőltettük, mindenki “finale” passzra törekedett és nem a pálya széle felé játszottunk” – elemezte a látottakat a kapitány.
“A második félidei cseréken láttam, hogy kikre lehet nemzetközi szinten számítani, kik azok, akiknek még kell egy kis rutin, akinek javulnia kell. A csapatra azért büszke vagyok, mert kettő nullnál sem adtuk fel, ez pozitív, ennek örülök, de sok mindennel nem vagyok megelégedve, amit ki fogunk elemezni” – zárta a szakmai értékelést a kapitány és már jött is az első jövőt firtató kérdés.
“Gyors döntést két-három hét alatt lehet ilyen helyzetben hozni, mert nem egyszerű a dolog, sok mindenkivel kell egyeztetni. Minden esetre most boldogabb kapitány vagyok, mint Fabio Capello, mert a hét pont nemzetközi szinten az hatalmas dolog, ők meg hiába nyertek most 2-1-re, kullognak. Nekem is van szívem, tudom mit jelentek a szurkolóknak, az MLSZ-nek a családomnak, mindennel tisztában vagyok, de egy seggel nem lehet 70 millió dolgot megülni. Ezt értelmesen át kell gondolni és ehhez időt kérek. Ha nem is maradok, belülről sírni fogok” – zárta rövidre a jövőt firtató kérdést, amelyről véleményünket itt olvashatják.