Kissé ellentmondásos a helyzet: miközben 40-50 év után végre újra labdarúgó-pályák és stadionok (és sportcsarnokok, egyéb sportpályák) épülnek, újulnak meg országszerte, a szurkolók az európai mintára bevezetett szurkolói-klubkártyák miatt ellentétben állnak a Magyar Labdarúgó Szövetséggel. Az ultrák folyamatosan távolmaradással tüntetnek, másokat is erre buzdítanak, így egyre kevesebben járnak meccsekre.
Az mfor.hu ezen felbuzdulva érdekes számítást végzett: az egyes stadionok bekerülési költségét a tavalyi bajnokság átlagnézőszámaira vetítette le. Az így elvégzett számítások alapján a felcsúti szurkolók kerültek a legtöbb pénzébe az államnak. Ha a 3, 8 milliárd forintos bekerülési költséget elosztjuk az 1095-ös átlagnézőszámmal kerekítve 3,47 millió forintot kapunk, azaz kvázi ennyit költöttek egy nézőre az új stadion megépítésével.
Fotó: MTI
A Puskás Akadémia szimpatizánsait a leendő Haladás stadion és a vasi szurkolók követik, illetve kiemelendő még a Honvéd, az MTK és a Videoton tervezett stadionja is e téren. Ezeknél a beruházásoknál 2,6-2,8 millió forint állami pénz jut majd egy drukkerre.
Az egy férőhelyre vetített fajlagos költség persze apadna, ha többen járnának az élvonalbeli együttesek összecsapásaira. Állandó telt ház esetén a felcsúti stadionnál is csak 1,08 millió, a Fradi-stadionnál 613 ezer, az MTK arénájának esetében 760 ezer, a Loki-stadionnál pedig 575 ezer lehet az egy főre eső beruházási költség.
