Az al-Ahrám című napilap internetes oldalán kedden megjelent hír szerint különböző szurkolói csoportok a Facebook közösségi oldalon közös nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra, amelyben tömeges tüntetésekkel fenyegetőztek mindaddig, amíg a hatóságok nem vonják vissza a biztonsági erőket az egyiptomi sportpályákról.
“Vagy mi vagyunk a stadionokban, vagy a belügyminisztériumi erők” – jelentették ki a futballrajongók, s követelték, hogy a meccsek biztonságos rendezését a jövőben magáncégek szavatolják.
Az egyiptomi belügyminisztérium szokatlanul gyors válaszában elfogadta az ajánlatot, mondván, hogy “osztja a szurkolók elképzeléseit”. A csapatok támogatói tábora és a biztonsági erők közti, hagyományosan feszült viszony tovább romlott azután, hogy február végén a két népszerű kairói klub, az al-Ahli és az az-Zamálek meccsén heves összecsapások voltak a nézők és a rohamrendőrök között.
Fotó: Europress Fotóügynökség
“Ez az idény zárt ajtók mögött folytatódik (a két csapat számára), de jövőre már magáncégek ügyelnek a mérkőzések biztonságára” – mondta Háni Abdel-Latíf belügyi szóvivő, de hangsúlyozta, hogy rendbontás esetén a stadionok körül állomásozó rendvédelmi erők ezután is be fognak avatkozni. Megfigyelők szerint nem valószínű, hogy az érintett szurkolók, akik ragaszkodnak a mérkőzések látogatásához, üdvözölni fogják a minisztérium határozatot.
Az al-Ahli 2007-ben megalakította az ország első szervezett szurkolói csoportját, az Ultrász Ahlávit. A Hoszni Mubarak három évtizedes elnökségének véget vető 2011-es felkelésben az Ultrák jelentős szerepet játszottak. A később “tevecsata” néven ismerté vált 2011. február 2-i zavargások alatt az Ultrász több száz tagja vonult ki a Tahrír tér védelmére, amelyet Mubarak támogatói megpróbáltak a felkelőktől visszafoglalni. A harcokban három ember vesztette életét, és százak sebesültek meg.
A “tevecsata” első évfordulóján Port-Szaíd városában az al-Ahli és az al-Maszri mérkőzésén legkevesebb hetvenkilenc ember halt meg, és mintegy ezren megsérültek, miután az utóbbi csapat szurkolói a másik táborra támadtak. A tragikus esetet követően ellenzéki aktivisták a hatalmon lévő Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsát és a Mubarak-rezsim továbbra is vezető tisztségeket betöltő tagjait – a jelképes dátumra is hivatkozva – azzal vádolták, hogy valójában ők álltak a vérengzés mögött.
