Foci

88 éves az Aranycsapat kapusa, Grosics Gyula

grosics gyula (grosics gyula, )
grosics gyula (grosics gyula, )

Talán nem hazudunk, ha azt mondjuk minden idők legjobb magyar hálóőre ünnepli ma születésnapját. Akadémiát, stadiont, utánpótlástornát és iskolát is neveztek el róla, tagja a Nemzet Sportolóinak.

Hogy mi a közös a londoni 6:3, a Helsinkiben nyert aranyérem és az átkozott berni 2:3 között? Az Aranycsapat összeállítása mindig Grosics nevével kezdődött.

A fekete párduc a Dorogi AC csapatában kezdte pályafutását – ekkor 13 éves volt. Bemutatkozása érdekesre sikerült, különös történet övezi. Mindössze 15 esztendős volt, mikor az együttes idegenbeli mérkőzésre indult volna, ám a felnőtt csapat két kapusát a háború miatti állandó harckészültség következtében a sorköteleseket egész hétre a laktanyákba vezényelték, s ezúttal még hétvégére sem kaptak kimenőt. A gárda már indult volna, így kénytelenek voltak az aznap istentiszteletre készülő Grosicsot is elvinni a találkozóra.

Pfluger Dezső, a dorogiak legendás védőjátékosa jó humorral rendelkezett, s ez alkalommal is poénosat szólt oda társainak: “Ha nincs pap, jó a ministráns is!” Mint később kiderült: jó bizony. A Dorog magabiztos győzelmet aratott, Grosics ezt követően rendszerint helyet kapott a kezdőben, s így szerencsére sportoló lett a papnak szánt fiúból.

A róla elnevezett iskolában köszöntötték a 88 éves Grosics Gyulát

A születésnapját kedden ünneplő legendás labdarúgó a diákok ovációja közepette vonult be az iskola tornatermébe, majd beszédében azt kívánta a fiataloknak, hogy a haza, a magyar sport, s önmaguk dicsőségére éljék az életüket.

“Sajnálom, hogy a csapat többi tagja, kivéve Buzánszky Jenőt, már nem élnek, így nem ülhetnek itt közöttünk olyan emberek, akik megbecsülést és tiszteletet vívtak ki ennek a sokat szenvedett nemzetnek. Tudnék többet is mondani, de félek hogy elsírom magam” – zárta szavait elérzékenyülve Grosics Gyula.

Simicskó István, sportért és ifjúságért felelős államtitkár köszöntőjében arról beszélt, hogy ugyan a születésnap egy családi ünnep, de vannak olyan kiváló emberek, a nemzet kincsei, akiknek a születésnapja az egész ország számára ünnep. A diákokat arra kérte, legyenek büszkék és soha ne felejtsék el, hogy iskolájuk kiről kapta a nevét, mert ez a név kötelezi is őket.

Fotó: MTI

A kapus 1947-ig őrizte a dorogiak hálóját, ezt követően megfordult a MATEOSZ illetve Teherfuvar együtteseinél is, majd 1950-ben a kor sztárcsapatához, a Budapest Honvédhez került.

1954 után hazaárulással vádolták meg, majdnem börtönbe került. Miután száműzték Budapestről a Tatabányánál folytatta egészen 1963-ig, majd abbahagyta a labdarúgást, mert nem engedték, hogy a Fradihoz igazoljon.

Tagja volt annak a válogatottnak, mely 1948 és 1954 között veretlen tudott maradni. 1952-ben olimpiai bajnok lett Helsinkiben, majd világbajnoki ezüstérmes két évvel később Svájcban. Az 1956-os forradalmat követően szétesett az Aranycsapat, ő azonban az itthon maradás mellett döntött.

A nemzeti csapatban tétmeccsen mindössze háromszor tudtak neki három gólt lőni egy meccsen belül: először az 1954-es vb csoportmérkőzésein a németek ellen 8-3-ra megnyert találkozón, majd a döntőben szintén Sepp Hernerger csapata ellen (2-3), míg nyolc esztendővel később a budapesti holland összecsapás zárult döntetlennel.

Fotó: MTI

Grosics 86 válogatott szereplését tekintve (amiből 59 barátságos mérkőzésen történt) ritka volt a kudarc: 59 győztes, 14 döntetlen és csak 13 vesztes mérkőzésen védett, összesen 96 gólt kapott, miközben csapata 258 gólt rúgott.

Miután szögre akasztotta cipőjét edzőnek állt. Előbb Tatabányán, majd Salgótarjánban, a KSI-ben és Kuvaitban trénerkedett.

Hat évvel ezelőtt többször intenzív osztályra került, kilyukadt a tüdeje, illetve tüdőgyulladást kapott, de sikeresen megoperálták.

Isten éltesse sokáig!

Grosics Gyula sikerei, díjai:

  • 1952 az Év sportolója
  • 1959 az Év labdarúgója
  • hatszor választották be az aktuális év világválogatottjába
  • négyszer jelölték Aranylabdára, s mind a négy alkalommal a legjobb tíz között szerepelt
  • a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993)
  • 1995-ben MOB olimpiai érdemrend
  • 1999-ben beválasztották a világ valaha élt tíz legjobb kapusa közé
  • A Dorogi FC Örökös Tagja (2001)
  • Dorog város díszpolgára (2001)
  • Szent István díj (2007)
  • Magyar Szabadságért díj (2008)
  • Prima Primissima díj (2009)
  • Budapest díszpolgára (2009)
  • 2008. novemberében a kelenföldi Budai Sport Általános Iskola vette fel a nevét
  • 2009. május megalakult a róla elnevezett Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia
  • Felcsúti Labdarúgó Akadémia tiszteletbeli elnöke
  • 2009 óta az FTC leigazolt labdarúgója
  • A Nemzet Sportolója (2011)
  • Csík Ferenc-díj(2013)

Videó – Kátai Kata beszélgetése Grosics Gyulával, még 2011-ben

Ajánlott videó

Olvasói sztorik