grosics gyula (grosics gyula, )
Foci sport

88 éves az Aranycsapat kapusa, Grosics Gyula

Talán nem hazudunk, ha azt mondjuk minden idők legjobb magyar hálóőre ünnepli ma születésnapját. Akadémiát, stadiont, utánpótlástornát és iskolát is neveztek el róla, tagja a Nemzet Sportolóinak.

Hogy mi a közös a londoni 6:3, a Helsinkiben nyert aranyérem és az átkozott berni 2:3 között? Az Aranycsapat összeállítása mindig Grosics nevével kezdődött.

A fekete párduc a Dorogi AC csapatában kezdte pályafutását – ekkor 13 éves volt. Bemutatkozása érdekesre sikerült, különös történet övezi. Mindössze 15 esztendős volt, mikor az együttes idegenbeli mérkőzésre indult volna, ám a felnőtt csapat két kapusát a háború miatti állandó harckészültség következtében a sorköteleseket egész hétre a laktanyákba vezényelték, s ezúttal még hétvégére sem kaptak kimenőt. A gárda már indult volna, így kénytelenek voltak az aznap istentiszteletre készülő Grosicsot is elvinni a találkozóra.

Pfluger Dezső, a dorogiak legendás védőjátékosa jó humorral rendelkezett, s ez alkalommal is poénosat szólt oda társainak: “Ha nincs pap, jó a ministráns is!” Mint később kiderült: jó bizony. A Dorog magabiztos győzelmet aratott, Grosics ezt követően rendszerint helyet kapott a kezdőben, s így szerencsére sportoló lett a papnak szánt fiúból.

A róla elnevezett iskolában köszöntötték a 88 éves Grosics Gyulát

A születésnapját kedden ünneplő legendás labdarúgó a diákok ovációja közepette vonult be az iskola tornatermébe, majd beszédében azt kívánta a fiataloknak, hogy a haza, a magyar sport, s önmaguk dicsőségére éljék az életüket.

“Sajnálom, hogy a csapat többi tagja, kivéve Buzánszky Jenőt, már nem élnek, így nem ülhetnek itt közöttünk olyan emberek, akik megbecsülést és tiszteletet vívtak ki ennek a sokat szenvedett nemzetnek. Tudnék többet is mondani, de félek hogy elsírom magam” – zárta szavait elérzékenyülve Grosics Gyula.

Simicskó István, sportért és ifjúságért felelős államtitkár köszöntőjében arról beszélt, hogy ugyan a születésnap egy családi ünnep, de vannak olyan kiváló emberek, a nemzet kincsei, akiknek a születésnapja az egész ország számára ünnep. A diákokat arra kérte, legyenek büszkék és soha ne felejtsék el, hogy iskolájuk kiről kapta a nevét, mert ez a név kötelezi is őket.

Fotó: MTI

A kapus 1947-ig őrizte a dorogiak hálóját, ezt követően megfordult a MATEOSZ illetve Teherfuvar együtteseinél is, majd 1950-ben a kor sztárcsapatához, a Budapest Honvédhez került.

1954 után hazaárulással vádolták meg, majdnem börtönbe került. Miután száműzték Budapestről a Tatabányánál folytatta egészen 1963-ig, majd abbahagyta a labdarúgást, mert nem engedték, hogy a Fradihoz igazoljon.

Tagja volt annak a válogatottnak, mely 1948 és 1954 között veretlen tudott maradni. 1952-ben olimpiai bajnok lett Helsinkiben, majd világbajnoki ezüstérmes két évvel később Svájcban. Az 1956-os forradalmat követően szétesett az Aranycsapat, ő azonban az itthon maradás mellett döntött.

A nemzeti csapatban tétmeccsen mindössze háromszor tudtak neki három gólt lőni egy meccsen belül: először az 1954-es vb csoportmérkőzésein a németek ellen 8-3-ra megnyert találkozón, majd a döntőben szintén Sepp Hernerger csapata ellen (2-3), míg nyolc esztendővel később a budapesti holland összecsapás zárult döntetlennel.

Fotó: MTI

Grosics 86 válogatott szereplését tekintve (amiből 59 barátságos mérkőzésen történt) ritka volt a kudarc: 59 győztes, 14 döntetlen és csak 13 vesztes mérkőzésen védett, összesen 96 gólt kapott, miközben csapata 258 gólt rúgott.

Miután szögre akasztotta cipőjét edzőnek állt. Előbb Tatabányán, majd Salgótarjánban, a KSI-ben és Kuvaitban trénerkedett.

Hat évvel ezelőtt többször intenzív osztályra került, kilyukadt a tüdeje, illetve tüdőgyulladást kapott, de sikeresen megoperálták.

Isten éltesse sokáig!

Grosics Gyula sikerei, díjai:

  • 1952 az Év sportolója
  • 1959 az Év labdarúgója
  • hatszor választották be az aktuális év világválogatottjába
  • négyszer jelölték Aranylabdára, s mind a négy alkalommal a legjobb tíz között szerepelt
  • a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993)
  • 1995-ben MOB olimpiai érdemrend
  • 1999-ben beválasztották a világ valaha élt tíz legjobb kapusa közé
  • A Dorogi FC Örökös Tagja (2001)
  • Dorog város díszpolgára (2001)
  • Szent István díj (2007)
  • Magyar Szabadságért díj (2008)
  • Prima Primissima díj (2009)
  • Budapest díszpolgára (2009)
  • 2008. novemberében a kelenföldi Budai Sport Általános Iskola vette fel a nevét
  • 2009. május megalakult a róla elnevezett Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia
  • Felcsúti Labdarúgó Akadémia tiszteletbeli elnöke
  • 2009 óta az FTC leigazolt labdarúgója
  • A Nemzet Sportolója (2011)
  • Csík Ferenc-díj(2013)

Videó – Kátai Kata beszélgetése Grosics Gyulával, még 2011-ben

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.