Borkai az utanpotlassport.hu harmadik, a TF aulájában a Decathlon és a MOB támogatásával megtartott keddi konferenciáján kijelentette, hogy a Héraklész- és Sport XXI-programok, melyekben mintegy 1600 sportoló vett részt, sikeresek voltak.
Ugyanakkor szerinte azok átalakítása szükségszerű, mivel az öt látványsportágba – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong – a társaságiadó-kedvezményből (TAO) befolyó milliárdok, illetve a 16 kiemelt sportág 2020-ig tartó több milliárd forintos állami támogatása révén “soha ennyi pénz nem volt a magyar sportban”.
Borkai Zsolt
Fotó: MTI
A sportvezető úgy vélte, a Héraklész-program forrásait elsősorban olyan sportágak tehetségeihez kell átcsoportosítani, amelyek nem kaptak helyet a 16 kiemelt és az öt TAO által támogatott sportág között, hogy elkerüljék a “dupla finanszírozást”.
A 16 kiemelt sportág 2020-ig tartó támogatásával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy kilenc sportági szövetséggel már aláírták az egyezséget, a maradék héttel pedig vélhetően az elkövetkezendő egy-két hétben sor kerül erre.
“Nagy felelősség ekkora pénz helyes és szakszerű felhasználása” – jelentette ki Borkai azzal kapcsolatban, hogy a kiemelt sportágak 2020-ig összesen 135 milliárd forintot kapnak, az első ütemben, 2014 június végéig pedig összesen 12,5 milliárdhoz jutnak a kormánytól sportágfejlesztési koncepciójuk megvalósításához.
Szalai László
Fotó: MTI
“Vajon a felnőtt csapatba kerülve fejlődnek-e tovább ezek a fiatal, 18 és 23 év közötti játékosok? Óriási hiba, ha azt hisszük, az akadémiáról kikerülve befejeződött a képzésük” – nyilatkozta Szalai László.
Szintén reális veszélyként jellemezte az utánpótlásban is megjelenő eredménykényszert, amely legtöbbször a klubtulajdonostól érkezik. Problémaként említette, hogy rengeteg rossz mozgású és testtartású, futni nem tudó fiatal érkezik az akadémiákra, de ezeket szerinte nem ott kellene helyrehozni, hanem az iskolai testnevelésórákon.
Kiemelte azt is, hogy egyelőre sokkal kisebb a hazai akadémiák merítési lehetősége, mint Nyugat-Európában, azaz amíg külföldön ha a négy keresett tulajdonságból egy nincs meg a fiatalban, akkor nem veszik fel, addig Magyarországon ha kettő megvan, akkor felveszik.
A jelenkori magyar labdarúgás helyzetével kapcsolatban elmondta, az utánpótláscsapatok nagy része négy éve még novembertől márciusig nem tudott edzeni, mert nem volt játékra alkalmas pálya télen, azaz csak az elmúlt három esztendőben valósultak meg a minőségi munkához elengedhetetlen infrastrukturális fejlesztések.
Hangsúlyozta, hogy ezzel azonban Magyarország csak utána eredt Európának, mert amíg a Rapid Wien 3, a Bayern München 6, a Barcelona pedig 10 millió eurót fordít az utánpótlására, addig ennek csak töredéke áll a magyar akadémiák rendelkezésére.
A korábban az MTK és a Budapest Honvéd akadémiáját irányító Szalai a magyar edzők felelősségét sem kerülte ki, szerinte van jogalapja a kritikáknak, de hangsúlyozta, “nem kell mindenkinek a fejét venni, aki a magyar futballban dolgozik”. Kifejtette, szerinte nem kell minden áron külföldi edzőket hozni, mert akkor hozzanak külföldi aszfaltozókat is, mert olyan úton szeretne közlekedni, mint Ausztriában.
Szalai beszélt a hazai edzőképzés megújításáról is, mert szerinte vannak szakmai hiányosságok a fiatalok felkészítésében, például edzésmódszerekben, terhelésben.
Hozzátette, ha változik a szemlélet, és annak nyomán a munka is, akkor végre elérhető lehet, hogy “az ügyes kis magyar focisták” helyébe atlétikusan képzett, robbanékony, motivált labdarúgók lépjenek. Kiemelte, a 16-19 éves korosztályban vannak olyan labdarúgók, akik ha továbbfejlődnek, jobb eredményeket érhetnek el, mint a mai futballisták.
Róth Kálmán
Fotó: MTI
A konferencián Róth Kálmán kézilabda mesteredző többek között annak fontosságáról beszélt, hogy a gyerekek össze tudják hangolni a tanulást és a sportot, ezért szerinte sorsdöntő jelentősége van a klub és az iskola, illetve az edzők és a testnevelők kapcsolatának.
Gyulai Márton, az atlétikai szövetség főtitkára a sportág iskolai jelenlétének fontosságát hangsúlyozta, kiemelve a 6-12 éveseket érintő kölyökatlétika-program szerepét. A téma kapcsán elsősorban mint alapsportágról beszélt az atlétikáról, amely révén a fiatalok magas szintű általános előképzettségre tesznek szert, annak előnyeit pedig bármely más sportág is élvezheti.
