Foci

Lassan megéri itthon is NB1-es csapatot üzemeltetni

foci-labdarugas(210x140)(1).jpg (foci, labdarúgás)
foci-labdarugas(210x140)(1).jpg (foci, labdarúgás)

Az MLSZ nyilvánosságra hozta, melyik csapat mekkora összeghez jutott a szövetséghez befolyó televíziós jogdíjakból és a szponzori pénzekből.


A kormány azon fáradozik, hogy a labdarúgásból élő cégek a labdarúgásba fordítsák vissza nyereségük egy részét
Fotó: hír24.hu

A Magyar Labdarúgó Szövetség a 2012/13-as szezon alatt több részletben összesen 2,71 milliárd forint televíziós jogdíjból (MTVA, sport tv) és szponzori bevételből (pl. OTP, mint az OTP Liga névadója) befolyó összeget osztott szét a tizenhat első osztályú klub között.

Ez a összeg tartalmazza továbbá a csapatonként 89,6 millió forintos normatív támogatást is. A magyar mércével számított jelentős üzleti alapú bevétel felosztásánál a szövetség figyelembe vette a tabellán elért helyezést, és a közvetített meccsek nézettségét is.

NB1-es pénzelosztás

1. Győr 239,3 millió Ft
2. Videoton 210,7 millió Ft
3. DVSC 209,6 millió Ft
4. Honvéd 187 millió Ft
5. FTC 184,9 millió Ft
6. MTK 168,7 millió Ft
7. Haladás 161,1 millió Ft
8. Újpest 160,9 millió Ft
9. KTE 160,2 millió Ft
10. DVTK 157,4 millió Ft
11. Pécs 154,6 millió Ft
12. Kaposvár 153,2 millió Ft
13. Paks 150,8 millió Ft
14. Pápa 143,8 millió Ft
15. Siófok 139,6 millió Ft
16. Eger 128,7 millió Ft

Ennek megfelelően a tavalyi bajnok Győri ETO jutott a legtöbb pénzhez, míg a legkevesebbet a kieső Eger kasszírozta.

Magyarországon szép lassan tisztul a labdarúgás – a szövetség mindent megtesz ezért.  Egyes becslések szerint jelenleg a Videotonnak a legnagyobb a költségvetése, mintegy 10 millió euróból, azaz 3 milliárd forintból gazdálkodnak.

Innen nézve számukra a 210 millió forintos bevétel 7 százalékát teszi ki a költségvetésnek csupán. Ugyanakkor mondjuk a Kaposvár, az MTK vagy a Pápa, amely klubok az NB1 “koldusai”, szintén becslések szerint mindössze 250-350 millió forintból gazdálkodnak évente, így számukra a költségvetés több mint 50 százalékát fedezik ezek a bevételi források.

Még az is megeshet, hogy a közeljövőben egy ekkora költségvetéssel működő kis klubot teljes egészében lehet majd a labdarúgás által kitermelt forrásokból finanszírozni. De hogyan?

Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis vasárnap a pfla.hu honlapnak úgy nyilatkozott: “Arra vártunk, hogy az Európai Unió hozzájáruljon az online szerencsejáték szabályozásához. Ez megtörtént, a törvényt elfogadta a Ház, most az ebből befolyó pénzek elosztási rendjét kell megalkotnunk. Az MLSZ és a kormány ezen közösen dolgozik. Mire a parlament ősszel elkezdi a munkát, nyélbe üthetjük a megállapodást.”

Ergo végre valahára megvalósulhat az Magyarországon is, ami máshol évek óta alapvetés: a szerencsejátékkal foglalkozó cégek a labdarúgásért, mint általuk üzleti célokra felhasznált termékért kvázi jogdíjat fizetnek.

Ennek nagyságrendjét minimum akkora összegre tippeljük, mint amely jelenleg a televíziós bevételekből folyik be a szövetségbe. Így elérhető lesz az is, hogy a kisebb közönséggel, reklámértékkel, szponzorációs háttérrel rendelkező csapatok is legalább 300 millió forintnyi biztos, hagsúlyozottan üzelti alapú árbevétellel tervezhessenek, és rendelkezzenek már a bajnoki rajtot megelőzően.

Ha Kánaán nem is lesz, de kiszámítható, a bajnoki rajton sötét foltok nélküli, ergo valósan előre tervezhető klubköltségvetések lassan igen.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik