A korábbi kiváló bíró felvázolta a szisztéma kialakításának és fejlesztésének eddigi történetét, amely 2009-ben kezdődött. Akkor döntöttek úgy, hogy a játékvezető és a két asszisztens munkáját a továbbiakban egy-egy, az alapvonalnál elhelyezkedő bíró segíti.
„Az Európa Liga 2009/10-es idényében 205, majd a rá következő idényben a Bajnokok Ligájában, az EL-ben és az Európai Szuperkupán összesen 351 meccsen alkalmaztuk a rendszert, majd visszajelzéseket gyűjtöttünk a játékvezetőktől” – mondta Collina, hozzátéve, hogy a reakciók alapján sok módosítást kellett végrehajtaniuk. A vezetőbírók azt mondták, nehéz volt megfelelően mozogni a pályán, nem tudtak egyszerre az asszisztensre és az alapvonali játékvezetőre is figyelni, emiatt az UEFA úgy döntött, az alapvonali bírókat a kapu azon oldalára állítja, amelyik oldalon az asszisztens is elhelyezkedik. Ehhez a változtatáshoz még egy látásszakértő véleményét is kikérték.
„A rendszer a tavalyi Európa-bajnokságra vált megfelelővé, így az UEFA 53 tagországa közül már bármelyik bevezetheti, és szép sorban be is fogja vezetni” – mondta az olasz szakember, kifejtve: a legfrissebb változtatás, hogy az alapvonali bíró helyettesítheti majd a vezetőbírót, ha az esetleg megsérül a meccs közben.
Csányi Sándor MLSZ-elnök a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a következő szezonban az OTP Bank Ligában is bevezetik az öt játékvezetős rendszert.
Collina hangsúlyozta, az elsődleges cél továbbra is az, hogy a lehető legjobban segítsék a játékvezetőt a döntéshozatalban, s minimálisra csökkentsék a hibás ítéletek számát. A rendszert eddig több mint 1200 mérkőzésen alkalmazták, ezek értékelése után egyértelműen kimondható, hogy a vezetőbíró sokkal jobban tudja kontrollálni a játékot, kevesebb lett a játékmegszakítás és a rögzített szituáció, illetve az utóbbiak esetében sokkal könnyebb lett helyes döntéseket hozni a 16-oson belül történtekkel kapcsolatban.
Collina kitért Kassai Viktornak az Eb-n hozott téves ítéletére is, amikor a magyar játékvezető nem adott meg egy szabályos gólt a társrendező ukrán válogatottnak az angolok elleni meccsen, miután Vad II István alapvonali bíró azt jelezte, hogy a labda nem haladt át a gólvonalon.
„Kétségkívül téves döntés volt, de az egyik videóbírót, a HawkEye-t gyártó cég a mérkőzés után három hónappal azt állapította meg, hogy a labda csupán 2,2 centiméterrel haladt át a gólvonalon” – fogalmazott, hozzátéve: ezzel együtt az alapvonalnál elhelyezkedő segítő hibázott, mégpedig azzal, hogy nem a vonal mögött helyezkedett, így nem láthatta megfelelő szögből a szituációt. Azóta a képzések során külön felhívják az alapvonali bírók figyelmét arra, hogy mindig maradjanak a vonal mögött.
