Spanyol fieszta Bukarestben

Hol vannak már nagyágyúk, a Manchester United, a Manchester City, vagy a tavalyi EL-győztes Porto. Még a legjobb négy közé sem jutottak el. Az elődöntőbe, ami a spanyol hegemóniáról szólt: az egyetlen portugál alakulat, a Sporting mellet a Valencia, az Atlético Madrid és az Athletic Bilbao alkotta a legjobb négyest. Mostanra azonban tudjuk, hogy a luzitánok nem tudták megakadályozni, hogy kialakuljon a spanyol házidöntő, így két “atletikus” csapat utazik Bukarestbe, hogy eldöntsék, ki hódítja el a 2011-2012-es idényben az EL-trófeát.

Különleges döntőnek nézünk elébe, ugyanis két olyan spanyol csapat találkozik egymással a második számú európai kupasorozatban, amelyik a bajnokságban évről évre kétszer mindíg összecsap. Egészen pontosan 150 a két klub találkozóinak száma, viszont a nemzetközi kupaporondon még sosem mérték össze az erejüket. Ha a statisztikáknak lehetne hinni, akkor valószínű, hogy a madridiak emelhetnék magasba a kupát, ugyanis 150 “randevújuk” során 64 alkalommal tudtak nyerni, míg a Bilbao 59-szer. Ebből következik, hogy 27 meccsük pontosztozkodással zárult.

S ha már spanyol házidöntő, térjünk ki azokra a finálékra, amelyeken két azonos nemzetbeli csapat futott ki a gyepre. Ha az Európa Ligát és elődjét, az UEFA Kupát tekintjük, nyolc – az idei fináléval kilenc – összecsapás találunk: 1971-72-ben a Tottenham Hotspur és a Wolverhampton Wanderers, 1979-80-ban a Borussia Mönchengladbach és az Eintracht Frankfurt, 1989-90-ben a Juventus és a Fiorentina játszotta a finálét. A következő három házidöntőt szintén olasz klubok vívták: 1990-91-ben az Internazionale és a Roma csapott össze, 1994-95-ben Parma-Juventus, 1997-87-ban pedig Internazionale-Lazio párharcokat rendeztek. Ugorjunk egyet, és máris a 2006-2007-es szezonban találjuk magunkat: a Sevilla és az Espanyol döntője két szempontból is kuriózumnak számít: eddig ez volt az egyetlen olyan finálé, amikor két spanyol klub találkozott, és ez az egy mérkőzés dőlt el a házidöntők közül tizenegyesekkel. Végül megérkezünk az elmúlt szezonhoz, a 2010-2011-es idényben portugálokról szólt az EL, Porto-Braga mérkőzésen dőlt el a végső győztes kiléte.

A baszkoknál Llorente… (Fotó: AFP)

Most lássuk, a két “atletikus” közül ki ért el jobb eredményt valamelyik európai sorozatban másik spanyol csapat ellen. Az Athletic Bilbao 100%-os ilyen téren, de egy párharccal a hátuk mögött nem volt nehéz ilyen mérleget produkálni: csak egyszer találkoztak honfitársaikkal, mégpedig 1977-ben a Barcelona ellen játszottak az UEFA Kupában. Az odavágót megnyerték, míg a második találkozót döntetlenre hozták. 

A Madrid jóval több párharcon van túl, elég ha csak pár héttel korábbra emlékezünk, amikor az EL-elődöntőben a Valencián léptek túl. 2010-ben – akkor nyerték meg az első EL kiírást – a kvalifikációs szakaszban idegenben lőtt góllal verték ki szintén a Valenciát, viszont 2004-ben, az Intertotó Kupa döntőjében a Villarreal legyőzte a Matracosokat. 1998-ban ellenben nyertek, az UEFA Kupában a Real Sociedadot búcsúztatták, 1959 ismét a kudarcról szólt, az örök rivális Real Madrid intézte el őket.

Ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy a baszkoknak nincs tapasztalatunk a döntős szerepléseket illetően, ugyanis a spanyol Király Kupában a Barcelona mellett ők játszották a második legtöbb finálét, szám szerint 35-öt, és ebből 23-at megnyertek. Ezzel szemben az Atlético csak kilencet.

A Bilbao még sohasem nyert európai kupát: egyszer játszhattak csak döntőt, 1977-ben az UEFA Kupában, de akkor a Juventus megverte őket. A madridiak viszont a 2010-es EL-győzelemtől eltekitve, három trófát is nyertek a kontinensen, 1962-ben a KEK-et hódították el a Fiorentina elől, 2010-ben az európai Szuperkupát az Internazionale elől, míg 2007-ben az Intertotó Kupátban is győzedelmeskedtek, és tizedmagukkal bekerültek az UEFA Kupa selejtezőjébe.

Ha már szóba került a 2007-es Sevilla-Espanyol döntő – melyet tizenegyesekkel a Sevilla nyert – mint az eddigi egyetlen spanyol házidöntő, akkor térjünk ki a büntetőkre is, sosem lehet tudni, mikor ismétli meg magát a történelem. Nem árt gyakorolni a feleknek, ugyanis sem az Athletic, sem az Atlético nem nyert még európai kupameccset ha tizenegyeskre került sor: a madridiak háromszor is alulmaradtak – 1975-ben a Derby County ellen, 1990-ben a Fiorentinával, és 2004-ben a Villarreallal szemben -, míg a Bilbao az egyetlen végsőkig tartó küzdelmét is elbukta 2005-ben a román Cluj ellen.

… a madridiaknál Falcao szállíthatja a gólokat a döntőben (Fotó: AFP)

Most lássuk, az egyéni statisztikákat: az idei EL-szezon góllövőlistáján holtversenyben első Huntelaar (Schalke), és Falcao (Atl. Madrid), tíz-tíz góllal. Őket Adrián Lopez (Atl. Madrid) követi nyolc találattal, majd két negyedik helyezettet találunk a listán, a hétgólos Llorentét (Ath. Bilbao) és Suarezt (Anderlecht). A gólpasszok tekintetében is a Matracosok vezetnek, ugyanis Diego áll a tabella élén hat assziszttal, míg a következő döntős játékosokig a kilencedik helyre kell ugranunk: Arda Turan (Atl. Madrid), Llorente (Ath. Bilbao) és Susaeta is (Ath. Bilbao) három gólpasszal képviselteti magát.

Ilyen előjelekkel vágunk neki a május 9-ei EL-finálénak, Bukarestben, melyet mindegy melyik csapat nyer, ez lesz a hetedik spanyol győzelem az UEFA Kupát és az Európa Ligát is tekintve. Ha mégis az Atlético nyerne, szép mutatóval állnának, mivel három kiírás alatt kétszer emelhetnék magasba a kupát: 2010-ben ugyanis a Matracosok nyerték az első idényt, 2011-ben pedig a Porto a másodikat. Azt, hogy kinek a nevét jegyezhetjük majd fel a 2012-es év mögé, szerdán éjjel kiderül.

Az első EL-döntő képekben:

Kövess minket a Facebookon is!