A korábbi autóversenyző elmondta: a futball szabályalkotó testületének hétvégi egyeztetésén sikerükhöz elsősorban egy chip hiányzott, amely különböző fényviszonyok mellett is képes pontosan meghatározni a labda helyzetét, ennek beszerzéséhez azonban nagyjából harmincmillió forintra lett volna szüksége. Hozzátette: a normális erejű lövéseknél 90 százalékot teljesítettek, a probléma a gyorsan visszapattanó labdáknál volt.
“Abban bíztam, hogy a többi találmány sem ér majd el hibátlan teljesítményt, és reméltem, mindenkit továbbjuttatnak a júliusi döntésig, így addig lett volna esélyünk arra, hogy utolérjük magunkat” – mondta Maruzsi.
Jövőbeli terveiről elmondta, továbbra is hisz abban, hogy találmányával sporttörténelmet írhat, már csak azért is, mert az elkövetkezendő időszakban csapatával nyugodtan fejleszthet tovább. Hozzátette: ha a tervek szerint haladnak, az őszi szezontól a rendszer már arra is alkalmas lesz, hogy megállapítsa a leshelyzeteket.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség egyelőre a gólvonalon áthaladó labdák helyzetének megállapítását várta el. A nyolc versenymű közül a Hawk-Eye és a GoalRef nevű projektet juttatta tovább. Ezeket a következő néhány hónapban tovább vizsgálják, és július 2-án, egy nappal az Európa-bajnokság fináléja után döntenek arról, hogy melyiket alkalmazzák.
Az 1886-ban alapított, nyolcfős IFAB tagságának felét – 1913 óta – a FIFA adja, a másik négy szakértő pedig Angliát, Skóciát, Észak-Írországot és Walest képviseli. A szabályok megváltoztatásához a voksok 75 százaléka szükséges. A testület az elmúlt években rendszerint a technikai újítások bevezetése ellen voksolt.
A játékvezetők technikai segítésének ügye 2010-ben került újra az érdeklődés középpontjába, miután nemzetközi kupameccseken és a dél-afrikai világbajnokságon is kapitális bírói hibák borzolták a kedélyeket.
