Jó hír: a Magyar Labdarúgó Szövetség nemcsak a kirakattal, a felnőttválogatottal törődik, hanem strukturálisan, megyei szinttől kezdve foglalkozik a fejlesztéssel. Nézzük a fő projekteket.
Majd egy éve zajlik például az 1989 óta legjelentősebb szervezeti átalakítás, a megyei integrációs folyamat. Ennek köszönhetően a magyar labdarúgás alapját, legnagyobb tömegét biztosító amatőr területen bár a „kultúraváltás” néhol még döcög, de jogi és szervezeti szinten is sikeresen megtörtént az átalakulás.
2013-as szezontól változik a professzionális és az amatőr labdarúgás bajnoki rendszere is.
A szurkolókat eddig leginkább megosztó, stadionbiztonsági kérdésben viszont most érkezett mérföldkőhöz a szövetség. A napokban kiírt gyorsított pályázatról faggattuk az MLSZ versenybizottság elnökét, Studniczky Ferencet.
Nem mindenki huligán, aki Ultra Vilola…
– Mi a célja a Stadion Biztonsági Projektnek?
– Stratégiája szerint az MLSZ legfőbb célja, hogy a labdarúgást a mindennapok sportjává tegye, a társadalom lehető legszélesebb rétegei számára. Korra, nemre való tekintet nélkül tegye vonzóvá a sportág gyakorlását és mérkőzéseinek rendszeres látogatását. Ami az utóbbit illeti, van mit tenni. A mérkőzések viszonylag csekély látogatottságának számos az oka van, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy a stadionok ma nem biztonságosak. Ha e problémát kibontjuk, azt látjuk, meg kell oldanunk, hogy a mérkőzésekre azok juthassanak be, akik sportszerűen, más szurkolók, környezetük testi és lelki zaklatása nélkül fejezik ki csapatuk iránt érzett szimpátiájukat, a játék szépsége felett érzett örömüket. A projekt legfőbb célja, hogy infrastrukturális fejlesztésekkel járuljon hozzá a sportszerű szurkolás elterjesztéséhez, valamint annak megakadályozásához, hogy olyanok is bejussanak a meccsekre, akik nem oda valók.
– Konkrétumok?
– Névre szóló jeggyel, akár klubkártyával lehet majd bejutni a stadionokba, új beengedő kapuk kerülnek felszerelésre, a lelátókat folyamatos megfigyelés alatt tartjuk fejlett kamerarendszerekkel, megújítjuk a stadionok biztonsági irányító központjait. A teljes rendszer össze lesz kapcsolva a sportrendészeti nyilvántartással a kitiltottak kiszűrése érdekében.
– Tiszte Anglia… Mit vár ettől az MLSZ? Mikor lehet azt mondani, sikeres volt a program?
– Az MLSZ – és a sportszerető közönség – számára a sikernek többféle jellemzője lehet. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ha a stadionok az előbb említettek szerint biztonságossá válnak, akkor azok is a mérkőzések rendszeres látogatóivá lesznek, akik, tartva a meccsek előtt, alatt és után eddig nem ritka botrányoktól, inkább otthon maradtak, pedig szívük szerint a lelátón szurkoltak volna csapatukért, a helyszínen élvezték volna a hangulatot, a játék izgalmát. Meggyőződésünk továbbá, hogy ha megvalósul a projekt, akkor a stadionok biztonsági berendezéseinek működtetése hatékonnyá válik, hiszen egységes rendszert tervezünk üzembe állítani.
– Az MLSZ elnökségének beszámolója szerint 2012. október végére szinte az összes NB1-es stadionban áll majd a rendszer. Ez a gyors ütem megvalósítható?
– A projektet két fázisban valósítjuk meg, ahogy a támogatási források rendelkezésre állnak. Az első ütemben várhatóan 6-8 stadion kerülhet felszerelésre jövő év októberéig. A 2012-ben induló második ütem végére, terveink szerint 2012 decemberére, minden stadionban ott lesz a rendszer.
– Miért tartja az MLSZ tulajdonában, ellenőrzése alatt az egész rendszert? Miért nem adja át a kluboknak?
– Projekt terv szerint az MLSZ állja a biztonsággal kapcsolatos infrastruktúra (beléptető rendszer, kamera rendszer) és a jegyértékesítési, valamint klubkártya rendszer megvalósításának költségeit, valamint az utóbbiak üzemeltetésének anyagi terheit. Az egységes rendszer alapelvéből következik, hogy nem az egyes klubok szigetrendszereit tervezzük kiépíteni, hanem egy egységes, integrált rendszert. Az egységesség csak abban az esetben biztosítható, ha a rendszerek, az eszközök egy kézben vannak.
– Ez azt sejteti, hogy válogatott mérkőzéseken túl az NB1 összes jegyértékesítése az MLSZ kezében összpontosul?
– Az MLSZ működteti a jegyértékesítési rendszert, de az árazásban megmarad a klubok autonómiája. A jegyeket továbbra is az egyes klubok értékesítik. Az MLSZ csak az egységes rendszert biztosít a jegyértékesítéshez.
– Minden ellenőrihetővé válik, ergo újabb szürke folt fehéredik ki? Megszűnnek a belógások, a klubok jegyértékesítésből származó feketekasszája? Tisztul a foci?
– Az egységes jegyrendszer átláthatóvá teszi a jegyértékesítést, de úgy vélem, hogy az MLSZ és az egyesületek egyaránt abban érdekeltek, hogy zsúfolt lelátók előtt tartsák meg a mérkőzéseket. Növekvő jegyár bevételek mellett már nem éri meg kockáztatni.
… vagy Zöld Sas..
– Már a szurkolói kártya említése tiltakozást váltott ki a vehemensebb ultrákból. Nem fél attól, nem emelkedni, hanem éppenséggel csökkenni fog az utóbbi időben lassú gyarapodást mutató nézőszámára?
– Kétségtelen tény, hogy a csapatok kemény magjai a leghűségesebb szurkolók. Ugyanakkor ezekben a csoportokban is megtalálható az a néhány drukker, akik számára egy-egy balhé fontosabb, mint maga a mérkőzés. A legtöbb probléma velük adódik, amikor a biztonság kérdése felmerül. Az Egyesült Királyság példája jól mutatja, milyen úton kívánunk járni. Igen, várható, hogy a következetes ellenőrzés bevezetése miatt elmaradnak majd egyes szurkolók a meccsekről, azonban azoknak a száma nagyságrendekkel nagyobb, akik a biztonság helyreálltával ismét rendszeres látogatnak majd ki a mérkőzésekre.
– A 2001-ben 4 milliárd forintért vásárolt a Deutsch Tamás vezette sporttárca beléptető rendszert, ami Székesfehérváron és Zalaegerszegen került beépítésre. A vas további része porosodik, a szoftvert ha minden igaz Szerencsejáték Zrt. használja online jegyértékesítésre. A most kiírt gyorsított pályázat sokkal komplettebb rendszert sejtet és alig 700 millióról szól. 11 év alatt ennyit erősödött a forint, vagy teljesen más a rendszer, a koncepció?
– A jelenlegi, két szakaszos program összesen mintegy 1,8 Mrd forint támogatást kap. A tíz évvel ezelőtti projekt számos tanulsággal szolgált, amelyeket a tervezés során igyekeztünk hasznosítani, de a korábbitól teljesen eltérő megközelítéssel, egy integrált rendszer létrehozatala a cél. Az utóbbi évtizedben drasztikusan csökkentek az informatikai berendezések és eszközök árai. A fejlett stadion biztonsági rendszerek is egyre elterjedtebbek, hétköznapi eszközökké váltak. Alapos tervezéssel, az egységes rendszer koncepciójának kidolgozásával sikerült elérni, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi kereteken belül valósuljon meg egy korszerű megoldás.
