A döntő első mérkőzésén, Mexikóban 2-1-re nyert a brazil csapat, amely a visszavágón ugyancsak 3-2-re győzte le a sorozatban vendégként szereplő mexikói együttest.
Az Internacional a 42. percben ugyan hátrányba került (a védőjét megelőző De la Mora akrobatikus mozdulattal lőtt a kapuba), de a szünet után háromszor is betalált.
Rafael Sobis testi épségét sem kímélve, a kapust megelőzve egyenlített, majd Leandro Damiao szólója nyomán a vezetést is átvette az Inter, amely a hajrában – már emberelőnyben – ismét eredményes volt. Giuliano két védő között hámozta át magát, majd emelt a hálóba.
A mexikói csapat a találkozó legvégén Omar Bravo révén szépített, de ez csak amolyan szépségtapasz volt. Az Internacional kettős győzelemmel, 5-3-as összesítéssel, története során másodszor hódította el a Libertaores-kupát. Az már korábban eldőlt, hogy a kontinenst a Porto Alegre-i csapat képviseli a klub-vb-n, miután a mexikóiak vendégként vettek részt a sorozatban.
Libertadores-kupa, döntő, visszavágó:
Internacional (brazil)-Guadalajara (mexikói) 3-2 (0-1)
Gól: Rafael Sobis (61.), Leandro Damiao (75.), Giuliano (89.), ill. De la Mora (43.), Bravo (91.)
Kiállítva: Arellano (86.)
Internacional: Renan – Nei, Bolivar, Indio, Kleber – Sandro, Pablo Guinazu, Tinga (Wilson Matias, 84.), D’Alessandro – Taison (Giuliano, 65.), Rafael Sobis (Leandro, 73).
Guadalajara: Michel – Angel Ponce (Escalante, 78.), De Luna, Reynoso, Magallon – Araujo, Xavier Baez (Vazquez, 80.), De la Mora, Bautista – Arellano, Omar Bravo.
Az Internacional összesítésben 5-3-mal nyerte a döntőt.
