A magyar válogatott tavaly november 16-án emlékezetes módon 3-2-re kikapott Írországtól. A vereség okán lemaradtunk a vb-selejtező csoportunk második helyéről, ezzel együtt az idén tavaszi vb-pótselejtezőkről. A 2026-os vb-pótselejtezőre úgy nem sikerült kijutnia a magyar válogatottnak, hogy 32-ről 48-ra emelték a résztvevők létszámát, így aztán senki sem csodálkozott, amikor a találkozó után Csányi Sándor elkeseredéstől elcsukló hangon, könnyezve nyilatkozott.
Az MLSZ elnöke a novemberi sokk után kicsit több, mint két hónappal már újra a jövőbe tekintett, ráadásul rendkívül optimistán. A Magyar Labdarúgó Szövetség 125 éves fennállása alkalmából rendezett hétfői emléktábla-avatáson ugyanis kijelentette, hogy
Azt nem tudjuk, hogy Csányi Sándor optimizmusát az hizlalta-e kijelentő móddá, hogy jó vezetőként bízik az általa irányított magyar futball fejlődésében, vagy netán mint a FIFA alelnöke és az UEFA alelnöki joggal bíró kincstárnoka már biztosra veszi az újabb, immár 64 csapatos létszámbővítést, sőt azt is tudja, hogy a vb-re kijutó európai válogatottak eddigi 16-os létszáma így 20-ra, 21-re vagy 22-re emelkedik majd, és ezért nő jelentősen a magyar válogatott esélye.
Lapunk ezért a hazai futballpiramis különböző szintjén álló szakembereket, adatelemzőt, korábbi szövetségi kapitányt, klubigazgatót, vezetőedzőt, utánpótlás edzőt keresett meg azzal a kérdéssel, hogy van-e realitása az elnöki optimizmusnak, és ha igen, mi kell ahhoz, hogy a magyar szurkolók örömére teljesüljön Csányi Sándor ígérete.
