Sport

„Nehéz a Hírességek Csarnokát a Szégyen Csarnokává alakítani” – Németország nem tagadja meg a sportolók náci múltját

Getty Images
Az utolsó futó meggyújtja az olimpiai lángot a berlini olimpián, 1936. augusztus 1-jén
Getty Images
Az utolsó futó meggyújtja az olimpiai lángot a berlini olimpián, 1936. augusztus 1-jén
Tavaly nagy botrányt keltett Armin Jäger sporttörténész, aki azt állította, a Német Sporthírességek Csarnokába beválasztott 131 fő közül legalább 15-nek komoly náci múltja van. Felállt egy öttagú, történészekből, professzorokból álló tanács, amely vizsgálatot indított, és végül úgy határozott, nincs itt semmi látnivaló. Legalábbis nem olyan súlyú, ami miatt bárkit is ki kellene zárni. A Hírességek Csarnoka nem működhet purgatóriumként, a német sport utólag nem tisztíthatja meg magát. De az elnevezésen lehet, változtatni kellene.

A Német Sporthírességek Csarnokának kezdeményezői már közel 20 évvel ezelőtt, az alapításkor tisztában voltak vele, hogy nem lesz könnyű dolguk, hiszen hogyan lehet súrlódások nélkül létrehozni a német sporthősöknek egy platformot, amikor a német sportot az elmúlt száz évben két diktatúra is formálta? Először a Harmadik Birodalomban, később az NDK.

Hans Wilhelm Gäb, a Német Sportsegély Alapítvány akkori felügyelőbizottságának elnöke a projektet Németország történelme miatt különleges kihívásnak nevezte.

2006-ban avatták be az első 40 sportolót, többségüket posztumusz – 29-en a náci korszak előtt, alatt vagy röviddel utána érték el kiemelkedő sportteljesítményeiket. Köztük volt Max Schmeling bokszoló, Cilly Aussem, az első német wimbledoni teniszbajnok és Sepp Herberger, a birodalmi Németország, majd az NSZK futballkapitánya.

General Photographic Agency / Getty Images Cilly Aussem

Gäb akkoriban azt mondta, hogy minden egyes kitüntetett feddhetetlenségét ellenőrizték.

Professzorok vizsgálódtak

Tavaly nagy port kavart Armin Jäger sporttörténész, aki kijelentette, hogy bár jól hangzik a Német Sporthírességek Csarnoka kifejezés, és valóban csodálatos, világklasszis sportolók nyertek oda bebocsátást a sikereik által, de a 131 fős névjegyzékben számos olyan személy található, aki nem biztos, hogy megérdemli helyét a legnagyobbak között.

Jäger szerint a korábban feltételezett öt tag mellett tíz másik is az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt), a náci párt tagja volt. A Hírességek Csarnokának három tulajdonosa – a Német Sportsegély Alapítvány, Német Olimpiai és Sportszövetség, illetve a Német Sportújságírók Szövetsége – megdöbbenve olvasta Jäger beszámolóját.

Megbízták Erik Eggers sporttörténészt, hogy nézze át az általa azonosított személyek NSDAP-múltját, illetve denacifikációs (a nácik hivatalos pozíciókból való eltávolításával kapcsolatos) aktáit.

Eggers megerősítette Jäger megállapításait, és azt javasolta, hogy néhány sportoló Hírességek Csarnokában való szereplését gondolják újra.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik