A magyar kézilabda-válogatott 37-30-ra kikapott Franciaországtól a világbajnokság középdöntőjének első meccsén.
Az első két percben még nem volt jele a bajnak, a mieink hét a hat elleni játéka azonban 2-2 után megbicsaklott, a hibáktól pedig idegesek lettek a magyarok. Ez persze még nagyobb hibákat eredményezett, a franciák pedig könyörtelennek bizonyultak a kapu előtt. Desbonnet bezzeg sorra fogta a lövéseinket, Chema Rodríguez a kilencedik percben már 8-3-as hátránynál kért időt.
Jót tett ugyan a játékunknak az időkérés, a támadásainkhoz pedig már nem jött le a kapus, mégse sikerült szorosabbá tenni a találkozót. Bánhidit szinte képtelenség volt megtalálni passzal, Rosta Miklós lövéseit pedig olvasta a kapus. Maradtak az átlövések több-kevesebb sikerrel, de ha gólt is dobtunk, kellemetlenül gyorsan dobtak is rá egyet a franciák. 14-7-es hátránynál a magyar drukkerek már ébresztőt kiabáltak.
Elkezdtek cserélni a franciák, amitől helyenként belehibáztak már a passzjátékba, a mi cseréink viszont jobban sültek el. A hajrában sajnos nem jöttek be a távoli kísérleteink, az ellenfelünk bezzeg vígan dobálta a gólokat, egyedül az utolsó 3-4 perces káoszban torpant meg. Félidőben úgy vezetett 23-15-re a francia válogatott, hogy Palasics Kristóf és Mikler közösen védett négyet, miközben Desbonent elkapta a fonalat.
Borzasztóan, kettős emberhátránnyal folytatódott térfélcsere után a mérkőzés, a 42. percben pedig már tíz gól volt a különbség (20-30). Ezen a ponton nyugodtan kijelenthető, hogy el is szállt a remény, de egyrészt újra hét a hat ellen kezdtünk támadni, ami sikeres változtatás volt, másrészt több gyors gólt dobott a magyar csapat. Egy 5-1-es sorozatot követően időt is kért az ellenfél, de Palasics Kristóf nagyon szépen elkezdte kiszedegetni a lövéseket.
A hajrára sikerült hat gólra faragni a hátrányt, de ennél kisebb különbség már nem jött össze, végül 37-30-ra kikaptunk. Csütörtökön Ausztria ellen folytatja a vébét a magyar csapat.
