Mazingue 2003. február 11-én született Párizsban. Háromévesen tanult meg korcsolyázni, majd miután a jégtánc felé fordult, az első komolyabb sikereit 2018-tól Maxime Dos Reis oldalán érte el, akivel hat nemzetközi juniorversenyen is elindult, a hazai korosztályos bajnokságon pedig kétszer is a hatodik lett.
A kettős a világjárvány kitörése után vált szét, akkor kezdte meg az új társ keresését, amelyet a covid azért alaposan megnehezített. 2020 decemberében végül rátalált az észt Marko Jevgeni Gaidajenkóra, akivel 2021 januárja óta hivatalosan is dolgozott.
Nyolc hónappal később egy franciaországi junior Grand Prix-viadalon két amerikai páros mögött a harmadik helyet szerezték meg, majd decemberben, Ausztriában a kilencedikek lettek. Közben sikerrel mutatkoztak be a felnőttek között egy Varsó Kupa elnevezésű viadalon, amelyen a 15. helyet csípték meg, otthon pedig megnyerték az észt országos bajnokságot.
2022-ben így övék lett az Európa-, illetve a világbajnoki indulás joga is, előbbin a 20., utóbbin a 19. helyen zártak.
Koponyatörés és koponyaűri vérzés
Az orosz-ukrán háború kitörése miatt az addig Moszkvában készülő páros úgy döntött, Montrealba költözik, és a világ egyik legjobb jégtánc-oktatóközpontjában dolgozik tovább. A tervek szerint októberben kezdték volna a szezont a Finlandia Trophyn, ám a finnországi verseny előtt egy héttel borzalmas dolog történt: 2022. szeptember 29-én súlyos edzésbalesetet szenvedtek, egy emelés közben Gaidajenko korcsolyája egy jéghibán megakadt, és elejtette partnerét. A lány a magasból lezuhanva beütötte fejét a jégbe.
„Azon a napon megváltozott az életem” – mesélte a sportoló tavaly márciusban a Szport-Ekszpressznek.
A fejem erősen nekiütközött a jégnek, és néhány másodpercre elvesztettem az eszméletemet. Mikor magamhoz tértem, a fejemet fogtam és sikoltoztam. Nem értettem, mi történik velem.
A helyszínen lévők azonnal mentőt hívtak, de akkor még senki sem sejtette, hogy a sérülés ennyire súlyos. A montreali kórházban az MRI mutatta ki, hogy sürgős műtétre szorul, mert koponyatörése és koponyaűri vérzése van. A sportoló kómába esett, nagyon gyorsan kellett cselekedni – az életmentő operáció négyórás volt, Mazingue koponyájába négy fémlemezt ültettek.
„Az orvosom még mindig nem érti, hogyan éltem túl” – mondta.
Egy nap világbajnok lenne
Egy hetet intenzív osztályon töltött, és ugyan azt mondták neki, nagyon hosszú időbe telik, amíg visszanyeri régi formáját, alig hat hónappal később már részt vett a világbajnokságon.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Igaz, csak a rövidprogramot mutathatták be, a 28. helyen zárva ugyanis nem folytathatták, de Mazingue azt mondta, ha a legjobb 20 közé jutottak volna, akkor is visszalépnek, hiszen az orvosok nem engedték meg neki, hogy energiaigényesebb programot korcsolyázzon.
„Remélem, hogy történetemmel segítek az embereknek abban, hogy az élet legnehezebb pillanataiban se veszítsék el a reményt, és sokakat motiválok arra, hogy elérjék céljukat, bármi is történjék” – foglalta össze a történetét.
„A törekvéseink nem változtak, mi változtunk. Marco és én csak motiváltabbak vagyunk, hogy az elkövetkező években Észtországért és versenyezzünk.
Egy napon világbajnokok leszünk, a szívem mélyén hiszek benne.
Riválisa molesztálta egy hotelszobában
A visszatérés azonban nem megy zökkenőmentesen. Ugyan tavaly megnyertek egy németországi versenyt, elsők lettek az észt országos bajnokságon, és a 2023 decemberi zágrábi Golden Spin elnevezésű viadalon pedig az előkelő 7. helyen zártak, a horvátországi eseményen újabb baj történt.
December 9-én a zágrábi Westin Hotelben minden nyugodtnak tűnt. A sportolók közösen vacsoráztak, majd Mazingue éjfél körül úgy döntött, lefekszik. Elmondása szerint az ausztrál Holly Harris és az orosz születésű, de amerikai színekben versenyző Ivan Desyatov felkísérte a szobájába, ahol – miután a balesete óta memória- és alvászavaroktól szenved – erős altatót vett be.
Úgy emlékszik, hogy két társa elhagyták a szobát, mielőtt elaludt, ám hajnali három körül arra ébredt, hogy valaki szexuálisan molesztálja. A tetoválásról azonnal felismerte Desyatovot, aki meztelenül volt mellette az ágyban. A sportolónő a fürdőszobába menekült, bezárkózott és csak egy órával később jött ki, amikor a férfi már elhagyta a szobáját.
Senki sem segített neki
Mazingue mindent elmondott Emili Armnak, egy korábbi észt műkorcsolyázónak, aki versenybíróként dolgozott, és aki megígérte, átadja az információkat a nemzetközi szövetségnek.
Ám az ügyben vizsgálat sem indult.
Amikor Mazingue rákérdezett, az észt szövetségtől azt a választ kapta, mivel közvetlenül nem kereste meg az illetékeseket, egy harmadik félen keresztül tett közléssel nem foglalkoztak. Hasonlóképpen hallgatott a montreali akadémia is, amelynek egyik vezetőedzőjét, Marie-France Dubreuilt avatta a bizalmába. Ugyan ő is megígérte, hogy értesíti az amerikai szövetséget, illetve a Skate Safe-et (egy amerikai szövetségi program, amely a szexuális erőszakkal kapcsolatos jelentések és bizonyítékok gyűjtéséért felelős), nem tett semmilyen lépést.
A támogatás teljes hiánya miatt a sportoló csupán hónapokkal később, 2024 áprilisában tett feljelentést a Saint-Germain-en-Laye-i rendőrkapitányságon, és csupán szeptemberben fordult a SafeSport amerikai nonprofit szervezethez jogsegélyért.
Úgy érezte, muszáj a nyilvánossághoz fordulnia, hiszen amíg őt rémálmok gyötörték, és képtelen volt jégre lépni, a rajta erőszakot elkövető sportoló azóta is versenyezhetett. A dolgok innentől kezdve felgyorsultak, a SafeSport 2024. október 18-án felfüggesztette Ivan Desyatovot.
Rémálmaim vannak, és amikor kimegyek a szabadba, mindig az az érzésem, hogy valaki figyel engem
– mondta Mazingue. Azóta ugyan kapott támogató üzeneteket az észt szövetségtől és a montreali akadémiától, de nem hajlandó válaszolni rájuk.
„Januárban szükségem volt rájuk, akkor nem hallgattak meg” – mondta.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Azóta nagyon aktívvá vált Instagram-oldalán, ahol heti rendszerességgel posztol, és meghirdette a korcsolyás metoo-mozgalmat
A csend tönkretett, de nem vagyok hajlandó ennek a súlynak a rabja lenni. Szexuálisan zaklattak. Hányan szenvedtek még csendben, félve? A csend az agresszorokat védi, nem az áldozatokat. Ideje beszélni!
– írta.
