Milák Kristóf útja aranytól aranyig – pletykák, tévhitek, sületlenségek és a valóság

2021 nyara – az origó

2021 nyarán Milák Kristóf éppúgy két érmet szerzett az olimpiai játékokon, mint 2024-ben, annyi különbséggel, hogy akkor 200 m pillangón nyert aranyat és 100-on ezüstöt, most fordítva. Az olimpiák történetében eddig két magyar úszó tudott duplázni, vagyis két egymást követő olimpián győzni Darnyi Tamás (1988, 1992 – 200 és 400 vegyes) és Egerszegi Krisztina, aki ráadásul három egymást követő olimpián nyert aranyakat (1988 – 200 hát, 1992 – 100 és 200 hát, 400 vegyes, és 1996 – 200 hát) – e két ikonhoz nőtt fel Milák eredmények tekintetében.

2021 szeptemberében Milák Kristófot a kívülálló még egy szerény, csendes, alig 21 éves srácnak látta. Akit nyolc éven át ugyanaz az edző, Selmeci Attila vezetett egyre feljebb, és ettől a párostól joggal reméltük, együtt dolgozva minimum 2028-ig szállítják majd az olimpiai bajnoki címeket. Azonban még szinte le sem szállt a tokiói aranyjárat, amikor kiderült, hogy a pedagógus-mesteredző – aki 2013-tól, 13 éves korától segítette Milák felnőtt sportolóvá válását, és közben olimpiai bajnokká formálta – nem vállalja tovább a közös munkát.

Kristóf verzióját nem ismerhetjük, mert soha, sehol nem beszélt nyilvánosan a szakítás okairól, de olybá tűnik, ő sem bánta. Egy, a szülőkkel még az aranygépet várva folytatott személyes beszélgetésem alapján csak annyi állítható biztosan, próbálták meggyőzni Kristófot, hogy folytassa Selmecivel, de hajthatatlan volt.

A mesteredző viszont nyilatkozott döntése okáról, amikor 2021 szeptemberében interjút készítettem vele.

„Nyolc évet dolgoztunk együtt. Ebből hat és fél évig kifejezetten jó viszonyt ápoltunk egymással. (…) Egy végtelenül kezelhető, csöndes, már-már szófukar, visszafogott fiúként ismertem meg, aki szorgalmasan rótta a hosszokat, végezte azt a munkát, amit előírtam neki. (…) Az utolsó időszakban a bizalom terén eltörött valami köztünk. 2019-ben, Kvangdzsuban én sem akartam hinni a szememnek, amikor felnéztem az uszoda órájára. A világbajnoki győzelme, a Michael Phelps megdönthetetlennek gondolt csúcsát felülmúló világrekordja (1:50.73 – a szerk.) óta bomlott meg valami, azóta változott meg Kristóf. (…) Nem az előnyére. (…) Ezt követően egyre inkább azt vettem észre, önállóan akarja irányítani a dolgait, megpróbált a saját lábára állni” – mesélte az edző a tokiói olimpia után.

Selmecivel az általa említett 2019-es fantasztikus első közös világcsúcs után is készítettem interjút, amelyben már éreztette a végül Mariana-árokká mélyülő törésvonal első repedéseit. Úgy fogalmazott:

Ami a legfontosabb és egyben a legnehezebb, két lábbal a földön állni egy prognosztizálhatóan olyan környezetben, amelyben a gyerek ázsiója hatalmasat ugrott nem csak itthon, külföldön is. Amelyben mindenki hozsannázik – okkal –, ahol a média a következő évben egészen biztosan szét akarja szedni. Nem lesz könnyű egyensúlyt találni. (…) Teljesen egyetértek azzal, ha pénzt akar keresni. Ki ne akarna, ha megvan rá a képessége, a lehetősége, hogy maximalizálja a bevételeit? Mégis azért könyörgök a jóistennek, hogy az olimpiáig ne, vagy ne nagyon csábuljon el.

A mesteredző ezzel Milák egyre növekvő önálló döntéshozási szándékára célzott, illetve kifejezetten féltette a 19 éves tanítványát a nemzetközi úszóélet pénzdíjas versenyeitől, az úszásnem- és versenyszámhalmozástól, attól, hogy követendő mintának tekintse a másik sportági ikon, Hosszú Katinka egyedülálló útját. Selmeci azt javasolta Miláknak, bírja ki a tokiói olimpiáig úgy, hogy csak a pillangóra fókuszálnak, és ha felért a csúcsra, akkor váltson, mert úgy teljes költségtérítéssel, királyként léphet be az összes pénzdíjas verseny ajtaján, és Katinkához hasonlóan dollárban is kimaxolhatja a kvalitását.

Milák Kristóf esetében érdekes, de egyáltalán nem mellékes szál, hogy még jóval a 2022-es sportállamtitkári kinevezése előtti időből, nagyjából 2017 óta fűzi baráti viszony Schmidt Ádámhoz. A megismerkedésük, a barátságuk kezdetének története általam nem ismert, de több oldalról megerősített, Schmidt azóta támogatja, egyengeti az útját. Schmidt már Milák 2018-as klubváltásánál is bábáskodott, segítette abban, hogy az ugyan szeretetteljes, de rendkívül szerény körülményeket biztosító érdi otthonból a Duna Arénához közeli lakásba költözhessen – és a Honvédba igazoljon. Bensőséges viszonyuknak jelét egy 2023-as szilveszteri közös fotón és legutóbb a párizsi aranyérem átadásán is láthattuk.

Schmidtnek a hírek szerint az új edző, Virth Balázs kiválasztásához is köze lehetett, vagy legalábbis tanácsával segítette Milákot a nehéz helyzetben, ugyanakkor az úszóedzőt már személyesen a sportoló hívta fel azzal, hogy beszélni szeretne vele, és csak eztán jelezte, csatlakozna a csapatához. A választás logikus, hiszen Virth sikeresen vezette át hosszabb távokra specializálódott gyorsúszóból pillangóúszóvá Kapás Boglárkát, aki ugyanabban az évben, 2019-ben lett világbajnok 200 pillangón, mint amikor Milák az első vb-aranyát nyerte 200 pillén.

Virth, aki korábban éveken át állt egy másik olimpiai bajnok, Gyurta Dániel mellett, 2021 szeptemberében kezdte el Milák Kristóf edzéseinek irányítását. A 46 éves szakember az emberközpontúságáról híresült el az uszodák világában. Olyan edző, aki rendszeresen kikéri tanítványai véleményét a felkészülés során, mondván, ha a sportoló nemcsak végrehajtója, elszenvedője az utasításoknak, hanem saját teste, belső hangja ismeretében alakítója is az edzéstervnek, úgy sokkal jobban azonosul az előírtakkal, hatékonyabban dolgozik – ez is imponálhatott a Selmeci olvasatában nagyobb önállóságra vágyó Miláknak.

Virth és Selmeci módszere a generációs különbség ellenére egy edzéselméleti tőről fakad, ugyanakkor árnyalatnyi különbségek akadnak a két edző szakmai tárháza között. Mindketten alapvetésként tekintenek az állóképesség fontosságára, de nem csak ők és a magyar úszóedzők általában vannak ezzel így. Az amerikai úszópápa, Bob Bowman – a 23-szoros olimpiai bajnok Michael Phelps korábbi, a Párizsban négy aranyat nyerő Léon Marchand jelenlegi mestere, akinél a 200 háton olimpiai aranyat nyerő Kós Hubert is készül – idevágó idézete szerint:

A sprinterguruk lehet, hogy kiakadnak, de nem érdekel. Aki gyors az gyors, aki nem az nem. De állóképességet mindenkinél fejleszteni kell.

Virth logikusan tette le a voksát a „járt utat járatlanra el ne hagyj” elve mellett. Az őszi, csúcsverseny nélküli időszaknak megfelelően apró finomhangolásokat végzett a korábban követett edzésmódszeren. Döntése mögött az a szakmai tézis is állhatott, hogy állóképességi munkát jobb kedvvel végez a versenyző, ha az eltér megszokottól, változatosabb.

Októberben Milák rajthoz állt a budapesti pénzdíjas FINA-világkupán, ahol a 25 méteres medencében 100 pillangón második lett az amerikai Thomas Shields mögött, míg 50-en a 4. helyen ért célba. Az év végén a rövidpályás Eb-n is elindult. Itt tört ki látványosan először a 100, 200 pillangóból. Számot halmozott: 100 és 200 gyorson, 50 háton is rajtkőre állt, de kevés babér termett neki. A 25-ös medence ugyanis a sok forduló miatt kevésbé fekszik Kristóf nagyívű, hosszú tempójú, csodálatos technikájának, mint az 50-es – az Eb-n egyetlen, 200 pillangón szerzett ezüsttel zárt (1:51.11).

2022 – óriási világcsúcs, immár Virth Balázzsal

A 2022-es év eleje a válogatott úszóknál megszokott módon két melegégövi edzőtáborral indult. Az év fő versenyére, a budapesti világbajnokságra való felkészülést egyetlen apró momentum zavarta meg, az országos bajnokságot megelőző tenerifei edzőtáborban elkapta egy betegség, ami miatt egy hetet kihagyott. Egy-egy ilyen szövetség által finanszírozott edzőtáborban több egyesület több edzője és versenyzője vesz részt. A zuhanyhíradó szerint jó hangulatban teltek a napok, magas színvonalon zajlott a munka. Milák élvezte a nagyobb teret, szakmai ötleteket fogalmazott meg az edzéseket illetően. A megkérdezett úszótársak arról számoltak be, hol kettesben, hol a csapattársakkal kiegészülve gyakran beszélgetett a parton az edzőjével.

Az új impulzusokkal is biztosított állóképesség-növelés parádés eredményekben öltött testet. A júniusi budapesti vb-n Milák bődületes új világcsúcsot úszott 200 pillangón (1:50.34), és ugyan a tokiói 50 másodpercen belüli időnél gyengébb eredménnyel (50.14), de a 100 pillangót is behúzta. A 100 méter tokiói bajnoka, az amerikai Caeleb Dressel ezúttal kitért Milák elől, a pillangószámok közül csak 50-en indult és nyert – majd váratlanul visszalépett a világbajnokságtól, és majdnem egy év után tért csak vissza a medencébe.

Budapesten Kristóf úszott a 4×200-as gyorsváltó tagjaként egy elképesztő, 1:44.86-os időt is – repülőrajttal –, és a 4×100 as váltóban egy 46.89-et, ami után Kyle Chalmers, az ausztrálok világbajnok sprinterének edzője elhűlve ment oda Virthhez, és többek előtt megkérdezte:

Ugye nem készültök 100 gyorsra is?

Ha Craig Stewart még az augusztusi Európa-bajnokságot is figyelte, azt láthatta, hogy Milák újabb számokban is kipróbálta magát. A 100 (50.33) és a 200 m (1:52.01) pillangót természetesen megnyerte, a két gyorsváltóban is úszott, de ezúttal 200 gyorson (1:47,37, 10. hely) és 100 gyorson (47.47, 2. helyezés) is indult – az utóbbi idővel Párizsban is olimpiai ezüstérmes lehetett volna. A római Eb-n

Hosszú Katinka 2013 és 2017 közötti csúcsformájára emlékeztetve tizenöt rajtot produkált. Komoly eredményeket ért el, és mindez azt bizonyította, a sebesség és állóképesség terén is fejlődött.

Kívülről úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben van mester és tanítvány között.

Ezért is furcsa az a tézis, miszerint Miláknak már Selmecinél is a magyar edzésmódszerrel, edzéselmélettel volt baja, amit állítólag „elavult Széchy-módszernek” titulált. E gyakorlat mélyebb ismertetése inkább könyvet érdemelne, de teljesen leegyszerűsítve a „mindenki vegyesúszónak készül” alapelvből indult ki, ennek megfelelően az állóképesség maximalizálására törekedett, ehhez átlagosan 8–10 kilométeres edzésadagokat rendelt, ahol alapozó időszakban naponta 16–20 kilométereket úsztak a versenyzők. Ehhez képest Selmecinél Milák Kristóf 6 kilométert, versenyek előtt 2–4 kilométert úszott átlagban, míg Virth Balázsnál még kevesebbre, 5400 méterre lőtték be az egy edzésre szóló átlagot.

Miláknak az amerikai módi sem lehetne követendő minta, hiszen ott is minimum ennyit úsznak egy-egy reggeli vagy délutáni edzés alkalmával. Kós Hubert interjúiból tudjuk, hogy az Arizona Egyetemen Bob Bowmannél sincs apelláta, az NCAA-rendszerben évi 55–60 ezer dollár (24 millió forint) ösztöndíjért cserébe ugyanúgy követelnek, éppúgy bírni kell a monoton edzéseket és azok intenzitását. Kós azt nyilatkozta, hogy 2023-ban karácsony napján és másnap is úszott, miközben itthon, ha tótágast állt volna az edzője, Magyarovits Zoltán, akkor sem ment volna edzeni. Odakint azonban Marchand is úszott, így Kós is medencébe ugrott. Az amerikai egyetemi rendszer sem feltétlenül támogatja a különutasokat, pontosabban, aki külön úton szeretne járni, annak előbb-utóbb elveszik az ösztöndíját, elengedik a kezét, megköszönik a közös munkát, és a távolból szurkolnak neki tovább.

2023 – hová tűnt Milák Kristóf?

2023 elején a Virth-csapat újra Tenerifén edzőtáborozott. A hírek szerint Milák elképesztően motiváltan, jó állapotban dolgozott. Mivel számos más nemzet is a spanyol szigetet választja februári melegégövi táborként, a külföldi edzők is csodálattal nézték, dicsérték Kristóf elképesztő technikáját, elhűltek a résztávokon úszott időeredményein. Az áprilisi országos bajnokságon egy 1:52.88-as 200 és egy 50.80-as 100 pillangót repesztett, 100 és 200 gyorson is első lett, úgy, hogy legyőzte a legjobb magyar gyorsúszót, a Párizsban 100-on negyedik, az éremről egyetlen századdal lemaradó Németh Nándort is.

A verseny után a Virth-tanítványok három nap pihenőt kaptak.

Milák azonban váratlanul megnyújtotta a pihenőjét, és három hétre eltűnt. Ez volt az első hosszabb, önkényes távolmaradása.

Ez, illetve a 2023 májusában, két hónappal a fukuokai világbajnokság előtti visszatérése az a momentum, amikor megrepedhetett az edző és tanítvány közti elengedhetetlen bizalmi kör. Milák Kristóf ez irányú nyilatkozatai hiányában nem érdemes találgatni az okokat. Azt sem tudni, mi vezetett ahhoz, hogy a beszámolók szerint ugyan jelen volt a budapesti és hódmezővásárhelyi edzőtáborban, de hol hanyagolta az edzéseket, hol motiválatlanul úszott.

Ami tény, és mindenképpen befolyásolhatta Kristóf lelkivilágát, hogy júniusban már súlyos beteg volt az édesapja – nem sokkal később el is hunyt, erről októberben Selmeci Attila nyilatkozott. Milák június közepén jelentette be, hogy kihagyja a vb-t, és hosszabb pihenőre vonul. Közleményében úgy fogalmazott: „Bármennyire is szeretném folytatni a 2016-ban kezdődött győzelmi sorozatomat, jelenleg sem fizikálisan, sem mentálisan nem vagyok azon a szinten, hogy ott legyek a világ legjobbjai között.”

Az úszószövetség empátiával állt Milák Kristófhoz. Wladár Sándor elnök megértéssel nyilatkozott: „Kristóf nem csupán a magyar, de a világ úszósportjának egyik legnagyobb értéke, aki a szemünk előtt a budapesti világbajnokságon úszott újabb elképesztő világcsúcsot.

Akkor istenítettük, a tenyerünkön hordtuk – épp ezért most, amikor gondjai vannak, segítő kezet kell nyújtanunk neki, nem ellökni, hanem átölelni és megvédeni kell, hiszen tudjuk, sokak számára az élsportoló csak addig számít, amíg szállítja az eredményeket.

Fontos, hogy még a fukuokai vb rajtja előtt mondta ezt Wladár. Akkor, amikor Kós Hubert még nem nyert 200 háton világbajnoki aranyat, így a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) Milák visszalépésével az egyetlen biztos aranyvárományos úszóját vesztette el. Azt, aki Hosszú Katinka sikerkorszaka után 2020-tól győzelmeivel a milliárdos éves állami támogatás jogosságát évről évre megerősítette, ezzel egyszersmind védőernyőt nyújtott a sportág és a szövetség feje fölé.

A MÚSZ és Virth Balázs 2023. szeptemberi visszatérésben egyezett meg Kristóffal, de októberben már látszott az ordító távolság a közlemény és a valóság között.

Milák újra „eltűnt”. Reakcióként a szövetség kommunikációja 180 fokos fordulatot vett,

tán nem függetlenül attól, hogy addigra Kós Hubert világbajnok lett, és fukuokai úszásával bejelentkezett a 200 hát párizsi aranyára. Ekkor Wladár szerint Miláknak már kötelező úsznia, mert „tartozik Magyarországnak”, míg Sós Csaba szövetségi kapitány erre azzal erősített rá, hogy „pénzt kap érte, ne beszéljünk mellé”, sőt decemberben egyenesen már úgy fogalmazott a kapitány: „Mindenki felejtse el Milák Kristóffal kapcsolatban a párizsi olimpiát.”

A párizsi arany- és ezüstérem ismeretében ezek borzasztó rosszul öregedő mondatok.

Milák Kristóf erre végképp bezárkózott. Ignorált edzőt, kapitányt, szövetségi elnököt, de a médiát is.

Legutóbb a 24.hu-nak adott hosszabb interjút tavaly októberben, de én sem a Duna Arénában csíptem el, hanem az Örkény határában lévő Euroringen, a Zengő Motorsport versenyöltözetében, néhány őrült tempóban bevett kanyar után egy sportautóból kiszállva. Azt üzente: „Aki aggódik értem, az nem ismer eléggé”, továbbá hogy „Egyetlen cél van. A párizsi olimpia”.

De mintha a sportági berkekben nem mindenki hitt volna neki vagy benne.

A sportoló és a kapitánya közti mérföldes véleménykülönbséget mérlegre állítva év végén arról írtam, miért nem lehetetlen, mi több, megvalósítható, hogy egy akkora klasszis úszó, aki legutóbbi teljes versenyévében, 2022-ben még három másodperccel verte a vb-második francia Marchand-t (1:50.34 vs 1:53.37), nyolc hónap kihagyás után is formába kerüljön, és esélyesként utazzon a párizsi olimpiára, feltéve, ha januárban teljese erővel belecsap a felkészülésbe.

2024 – a csoda éve

Sós Csaba januárban már végképp pesszimistán nyilatkozott, amikor kijelentette, hogy a párizsi olimpián egyetlen aranyat vár, és nyilvánvalóan nem Milákra, hanem az Amerikában egy év alatt a 200 hát egyeduralkodójává fejlődő Kós Hubertre gondolt.

A félelem és pánik hónapjaiban jószerivel egyetlen Milákhoz közel álló sportvezető, Gergely István maradt a realitás talaján. A Honvéd elnöke szintén január elején – az úszószövetség elöljáróit cáfolva – mindenkit megnyugtatott azzal, hogy pontosan tudja, hol van és mit csinál a klub legeredményesebb sportolója. „Már edz. Vízben még nem volt, de szárazföldi edzéseket tart, gyógytornára jár. A napokban a vizes edzéseket is valószínűleg elkezdi” – nyilatkozta a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó.

Kérdés persze, hogyha a szövetségnek fogalma sem volt Milák hollétéről, a Honvéd elnöke honnan szerezte az információit, és miért nem pánikolt? A kulcs Moravszki Babett. A Honvéd munkatársának 2018 óta az a feladata, hogy személyesen felügyelje Milák Kristóf hollétét annak érdekében, hogy véletlenül se hibázzon, kövessen el olyan doppingvétséget, mint a párbajtőröző Kun Anna, aki a hiányos adatszolgáltatás miatt maradt le a párizsi olimpiáról.

Így Moravszki – miközben a fél ország azt találgatta, mi a helyzet olimpiai bajnokunkkal – minden pillanatban tudta a választ. Tudta, hogy Milák már decemberben is szárazföldi edzéseket végzett, valamint azt is, hogy januárban folytatta az egyre keményebb konditermi munkát az olimpiai bronzérmes kenussal, Zala Györggyel, sőt már úszott is a Dózsa György úti sporttelep uszodájában. Miután a Virth-csapat visszatért a dohai vb-ről,

Milák februárban döntött úgy, hogy ideje újra bekapcsolódni a közös munkába – három hétig otthon, majd három hétig Tenerifén készültek együtt.

Az áprilisi országos bajnokságon győzelemmel tért vissza (200 pillangó: 1:55.43, 100 pillangó: 50.99), és ezek az idők némiképp elhallgattatták a károgókat. Azonban az uszoda világa azt is látta, hogy az ob után két hétig Milák megint nem a Virth-csapattal edzett, hanem önálló utakon járt, majd egy hétre újra becsatlakozott a Duna Arénában folyó munkába, és május 13. és 26. között részt vett a törökországi edzőtáborban is.

E hónap utolsó hétvégéjén jött el az a pillanat, amikor a Mare Nostrum úszó-versenysorozat barcelonai (200 pillangó: 1:55.67), majd a monte-carlói (200-on 1:54.90, 100-on 50.76) állomásán hosszú hónapok után újra nemzetközi rajtkőre lépett. Ezt a Virth-csapattal eltöltött újabb közös, kéthetes zalaegerszegi edzőtáborozás és az Európa-bajnokság követett. Az Eb-n úszott 1:54.43 és 50.82 apró, de folyamatos fejlődést mutatott.

Az értő szem számára Milák úszásai azt is sejtetni engedték, hogy az állóképessége – bár nem a régi – rendben lehet az olimpiára, miközben a Zala Györggyel folytatott intenzívebb szárazföldi munka hatására növekvő izomtömegének köszönhetően a robbanékonysága már ekkor is a régire hajazott. Az olimpia előtt egy hétig Budapesten, majd két és fél héten át Hódmezővásárhelyen edzőtáborozott Virthékkel, viszont nem velük, a csapattal, hanem pár nappal később, július 25-én utazott el Párizsba.

Kommunikációs baklövések ide vagy oda, a szövetség a feltételeket illetően Párizs előtt és az olimpia alatt is mindent megtett Milák sikeréért. Akárcsak Kós Hubert, ő sem az olimpiai faluban lakott, hanem az uszoda közvetlen közelében foglalt nekik szállást a MÚSZ, hogy megkímélje az éremesélyesnek gondolt versenyzőket a kiszámíthatatlan közlekedéstől.

A Párizsban villantott újabb arany- és ezüstérme már történelem. Az állak a földön koppantak. Mindenki azt találgatta, mivel edzés nélkül lehetetlen 1:51.75-öt úszni 200 pillangón, hol a búbánatban melózott Milák azokban a hetekben, hónapokban, amikor a szövetség azt kommunikálta, fogalmuk sincs merre jár?

Az Index azt írta, hogy Ausztráliában tűnt fel, az Eurosport angol kommentátora egyenesen azt állította, hogy Texasban edzett titokban. Ugyanakkor azt nehéz elképzelni, hogy ha e két vizes nagyhatalom bármelyik uszodájában feltűnik egy Milák kaliberű sztár, arról ne készültek volna azonnal fotók, szelfik, ne születtek volna újsághírek.

Írásban feltett kérdésemre a kulcsszemély, Moravszki Babett csak annyi válaszolt:

Sajnos a hollétével kapcsolatos információkat nem adhatok ki.

Több helyről megerősített információm szerint Milák az „eltűnései” alatt is itthon tartózkodott, erre Zala György is ráerősített a Klubrádióban. Biztosan állítható tehát, hogy az Index cikke kacsára épült, az Eurosport kommentátora pedig úgy tévesztette össze Milák Kristófot Kós Huberttel, mint ahogy Budapestet szokták Bukaresttel összekeverni.

Az sem látszik indokolt kritikának, amit Hosszú Katinka húzott vizes lepedőként az úszószövetség vezetőinek fejére. Szerinte azért is bukhatta el Milák Marchand-nal szemben a 200 méteres döntőt, mert a szövetség azt kommunikálta, hogy Kristóf nem edz, amiből világhír lett, még Bob Bowmanhez is eljutott, aki ezért az utolsó ötven méterre, a hajrára építette a francia taktikáját. Valljuk be, nem kell ahhoz Michael Phelps edzőjének lenni, hogy az ember felmenjen a Swimrankings.net oldalra, és végigböngéssze, majd méterre és századra kielemezze Milák versenyeredményeit. Vagy akár videót találjon ezekről a neten, és a saját szemével lássa, hogy a barcelonai és monte-carlói versenyeken, pláne az Európa-bajnokságon mikor, hogyan változott meg a csapásszáma, milyen a kidelfinezésének a hossza, sebessége és a technikája az utolsó 50-en, pláne az utolsó 25 méteren.

Ezekből Bowman simán leszűrhette azt, hogy Milák sebessége nagyon is rendben van, de bármekkora klasszis, tökéletes állóképesség hiányában Párizsban nem valószínű, hogy új világcsúcsot úszik, így leginkább az utolsó forduló utáni kidelfinezésénél és az azt követő 35 méteren verhető a tanítványa, Marchand által.

Hitelesebb szakmai vélemény Selmeci Attiláé, aki azt mondta, Párizsban 200 pillangón „nem a tehetségesebb, hanem a felkészültebb úszó nyert”. Bármennyire a negatív kritikát hallotta is ki ebből a többség, és kapott ezért az egyetlen mondatért az edző hideget-meleget, ez szakmai ténymegállapítás, amivel Selmeci hangyányit sem kisebbítette korábbi tanítványa ezüstjének az értékét, pláne nem a pár nappal későbbi aranyét.

Ugyanis azzal, hogy Milák nagyobb hangsúlyt fektetett a kondicionálásra – különösen az elmúlt fél évben Zala Györggyel végzett különmunkával –, azt az edzéselméleti alapvetést követte, hogy a gyorsaságot izomtömeg-növeléssel lehet fejleszteni. Ugyanakkor a több izom több oxigént fogyaszt, ami kihat az állóképességre, pláne egy 200 méteres pillangóúszás utolsó kidelfinezésére és főleg az utolsó 35 méterére. Ezt láthatta mindenki a 200-as döntőben, ahol Milák fantasztikusan úszott, de Marchand még jobban bírta a hajrát.

És ugyanez köszönt vissza a 100-as döntőn is, ahol Milák taktikát váltott, és sokkal erősebb utolsó 50 – 40, 30, 20, majd 10 – métert úszott, mint sprintspecialista riválisai.

Az is Selmeci igazságát erősíti, hogy Milák folyamatos edzői felügyelet mellett Tokióban úgy nyert 1:51.25-tel, hogy a rajt előtt elszakadt az úszógatyája, késve érkezett a call roomba. Így repesztett fél másodperccel jobb időt 200 méteren három éve, mint Párizsban.

Tokióban 100-on is bő két tizeddel gyorsabb volt, mint amit az idei olimpiai döntőben (49.68 vs 49.90). Japánban az „csak” ezüstöt ért, de a győzelemhez világcsúcsra kényszerített Caeleb Dresselre úgy jött a végén, hogy ha öt méterrel tovább tart a verseny, Kristóf nyer. Három évvel később nem volt már szükség erre az öt méterre sem.

2025 – ?

Milák elmúlt három évét nemcsak a 2–2 olimpiai arany és ezüst keretezi. Selmeci 2021. szeptemberi felállásához hasonlóan augusztus 5-én jelenlegi edzője, Virth Balázs is „további sportsikereket és sok-sok boldog pillanatot” kívánt Kristófnak. A párizsi olimpia medencés versenyeinek zárása után úgy fogalmazott: „Kristóf zseni, korszakos úszó. A legfontosabb az, hogy visszatérjen az úszás szeretete, ez kell ahhoz, hogy a pályafutása folytatódjon. Ám úgy érzem, ehhez új impulzusokra és új edzőre van szüksége.”

Milák konzekvens, továbbra sem nyilatkozik. Mégis sejthető, hogy ahogy Selmeci elköszönésekor, úgy most sem sír a távozó edzője után. Tisztában van a testével, 24 éves korára az úszás edzéselméletének alapvetéseivel is.

Ő is tudja, hogy 200 pillangón 2021-ben és 2022-ben nem centiméterekkel, hanem méterben kifejezhető idővel úszott jobbat, mint Párizsban. Ezért ha a jövőben is szeretne 200 pillangón aranyakat gyűjteni, még egyszer nem engedhet meg magának ilyen hosszú kihagyást, vagy huzamosabban külső szem, mesteredző nélküli edzésmunkát.

100-on életében kétszer úszott 50 méteres medencében 50 másodpercen belül: Tokióban és Párizsban. Ebből azt is leszűrheti, hogy minél rövidebb a táv, annál jobban tolerálja a „lazaságát”, az átlagos úszóénál kisebb vagy rövidebb időre kalibrált monotóniatűrést. És persze azt is, hogy összességében azért tudja, mi az a formaidőzítés.

Párizs után az úszósportot és a szurkolókat is foglalkoztató kérdés az: Milák Kristóf szeretne-e tovább úszni? Ha igen, mikor, hogyan teszi, és szüksége van-e egyáltalán edzőre?

A válaszadás joga egyedül Milák Kristófé. Mi csak örülhetünk, hogy éveken át láthattuk úgy 200 pillangót úszni, mint előtte senki mást.