„Jött egy blokk, egy üresjárat, ellenfelem leváltott, picit más ritmusban, sokkal agresszívebben jött, nem tudtam reagálni. Volt egy-két pechesen kapott találatom, pontosabban inkább határozatlan mozdulatom, amiből nem tudtam kiszabadítani a kardomat, és ahogy nyomta előre a sajátját, ő talált, én meg nem.
El is ment az önbizalmam, amikor utolért. Nem jó ezt megélni, mert azt éreztem, hogy a kezemben van ez az asszó
– elemezte Szilágyi Áron az elődöntőjét az MTI-nek.
Arra a kérdésre, hogy ennyi tapasztalattal és ilyen eredményes pályafutással is el tud menni az ember önbizalma, úgy reagált, hogy amikor az ember sorozatban kap négy-öt-hat találatot, akkor el.
„Nem az általános önbizalmam, hanem az asszón belül, hogy mennyire tudom az ellenfelet fogni középen, mennyire érzem a ritmusát. Amennyire az elején maximálisan azt éreztem, hogy kézben tudom tartani az asszót és rá tudom erőltetni az akaratomat, ez annyira megváltozott”
Az elődöntő menetét elemezve azt mondta, azért nehéz egy ilyen helyzetet kezelni, mert 13-10-nél azt érzi az ember, hogy ha folytatja, amit eddig csinált, akkor vége lesz az asszónak, aztán kap egy tust, meg még egyet, az ellenfél kiegyenlít, és ott kellene elgondolkozni, hogy mit is csináljon.
A bronzéremnek egyelőre még nem tud örülni, már csak azért sem, mert amikor bekerült a legjobb négybe, az addigi vívása alapján nagyon úgy érezte, hogy meg lehet nyerni ezt a világbajnokságot.
A döntőben aztán meglepően simán éppen Dershwitz győzött a világranglista éllovasával, Sandro Bazadzével szemben, ezzel az Egyesült Államok első vb-aranyát szerezte ebben a szakágban.