A 400 méteres vegyesúszásban 2014-ben, 2016-ban, és 2018-ban Európa-bajnoki arany-, 2015-ben és 2017-ben vb-ezüstérmes, Tokióban olimpiai negyedik helyezett úszó a Bécs melletti Maria Enzersdorfban található edzőkomplexumban, korábbi edzőjével, Fehérvári Balázzsal készül egy ideje. Azonban, ahogy meséli, „Ez az átmenet nem úgy zajlott, mintha otthon átmentem volna az egyik uszodából a másikba”, hiszen mire sikerült kiköltöznie és úja munkába állni Ausztriában, arra fél éve ment rá.
A költözésemnek sok oka van, nem mindegyik publikus. A lényeg, ez az utolsó lehetőségem. Azért jöttem ki és dolgozom nyolc év kihagyás után újra Fehérvári Balázzsal, mert harminc felett, ha valami nagyon új dolgot akarnék csinálni, az nem működne, mert idő sincs is rá. Ezért inkább valami nagyon hasonlóra van szükségem, mint amire korábban, feladatokban és méterszámban pedig Balázs edzései állnak hozzám a legközelebb
– fogalmazott a 34 éves úszó.
Verrasztó Dávidnak a reggeli úszásokkal ritkán van baja, és azt, hogy délutánra, a napi második edzésre már elfárad, annak tudja be, hogy nem fiatal, már nem úgy regenerálódik, mint 18 évesen.
„Mindig is szerettem úszni, szeretek gondolkodni azon, amit csinálok. Akik ismernek, tudják, hogy ez nem csak a hobbim, a munkám. Akkor is úsztam, amikor rosszul ment, és nem kerestem vele semmit. Ma már vannak mellette más munkáim, nyilván az lesz a jövő, de ettől még az uszodában megróbálom addig kihúzni, amíg értelmét látom, és nem gátolok vele senkit. Amíg meg tudok harcolni azért, hogy ne csak beússzak a középdöntőbe, esetleg a döntőbe, hanem ott normális eredményt érjek el” – jelentette ki a jelennel és a jövővel kapcsolatban.
Hogy ez az élettér- és edzőváltás, még meddig, és mire lesz elég, azt Verrasztó sem tudja megmondani. Azonban az utat látja maga előtt, mert:
„Most le vagyok maradva, ezzel tisztában vagyok. De már 25 évesen is láttam úgy, hogy semmi esélyem.
Sokszor kerültem messzebb annál, mint amit gondoltam, vártam magamtól, aztán mégis vissza tudtam kapaszkodni, mégis lett sansz. Tudom, mit tudok, és hogy mit tudok még kihozni magamból. A jövő évi vb-ig van időm, ezért lassabban építem fel magam, ebből a keszekuszaságból, amit az elmúlt két év hozott, amikor azt sem tudtuk lesz-e vb, vagy Eb. Ezért inkább visszaállok arra a rendszerre, amit korábban, 10-20 éven át csináltam.
