Mindenki megnyugodhat, elkészül az Alba Aréna

Székesfehérvár legújabb ékszerdoboza, az Alba Aréna története már majdnem kilenc évre nyúlik vissza, viszont még – vagy a tavaly novemberi földmunkák óta már legalább, ez nézőpont kérdése – mindig csak 25 százalékos építéskészültségi szintnél jár.

Az első sorban az Alba Volán jégkorongozók igényeit kiszolgáló, ám természetesen sok más tevékenységre is alkalmas multifunkcionális csarnokot már 2013-ban megígérte Orbán Viktor a fehérváriaknak, akkor 5-7 milliárdos költséggel kalkuláltak – idézte fel a 444.hu. Aztán lett ebből 13, 2018-ban már nettó 25 milliárd forint, vagy legalábbis akkor még ennyiért vállalta a MOL Fehérvár FC tulajdonosának, Garancsi Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. a munkát.

Csakhogy a kormány egy évre rá lefújta az egészet, sokallták a nettó 25 milliárd forintot rá.

Tavaly novemberben mégis belekezdett a Market Építő Zrt. a kivitelezésbe, ami annak ellenére nem állt le, hogy idén a kormány elég sok nagyberuházást befagyasztott az orosz-ukrán háborúra, a gazdasági válságra hivatkozva. Jelen pillanatban az Alba Aréna teljes monolit és vasbeton vázszerkezetének 90 százaléka már beépítésre került, most a tetőtartó acélszerkezetek beemelése folyik Magyarország legnagyobb mobil darujával.

Az ennek kapcsán megtartott hétfői munkaterület bejáráson Cser-Palkovics András polgármester így örömmel hangsúlyozhatta, a csarnok befogadóképessége jégkorong meccseken 6000, koncertek, egyéb kulturális programoknak, vásárok, nemzetközi és hazai konferenciák és események esetében akár 8000 fő is lehet.

Kapcsolódó

A kevés magyar stadion egyike, ahol a tervezésnél „nem ültek háttal a tévének”

A Szolnoki MÁV FC színe kék-fehér, a Tiszaligeti sportkomplexum mégis zöldebb, mint a Ferencvárosé. A város 2016-ban átadott stadionja mellett az egész ingatlant termálvízzel fűtik, az áramot metánból és napelemmel állítják elő. Riport Szolnokról, ahol, ha a rezsiárak elszabadulása okán nem is járnak örömtáncot, de viszonylagos nyugalommal szemlélik az eseményeket.

Székesfehérvár polgármestere azt is elmondta, hogy az épület fűtését megújuló energiából, talajszondák segítségével biztosítják – mondhatnánk, ha már költenek, legalább és végre hosszabb távon, és fenntarthatóbb módon gondolkodnak az üzemeltetést illetően, mint például a város másik korábbi nagy sport-presztizsberuházása alkalmával, a Sóstói Stadion esetében.

Cser-Palkovics András kérdésre az is elárulta, hogy a Modern városok program keretében, teljes egészében állami forrásból, nettóban számítva több mint 30 milliárd forintból valósul meg a beruházás –  az Európai Közbeszerzési Értesítőből az derül ki, hogy 35 milliárdból  – várhatóan jövő év végére.