Sport

Pár nap alatt feje tetejére állt a magyar sporttelevíziós piac

Sopronyi Gyula / 24.hu
Sopronyi Gyula / 24.hu
A DIGI Sport három csatornájának megszűnése után pár nappal arra kerestük a választ, hazánkban miért éri meg ilyen sok sporttelevíziót fenntartani, és a jövőben hogyan alakulhat át ez az egyes esetekben millió eurós jogdíjakkal terhelt piac.

„Augusztus ötödikén 5 óra 59 perctől nem sugároz több műsort a DIGI Sport három csatornája. Köszönjük az elmúlt tizenhárom évet, reméljük, sok szép emléket őriznek meg a csatornáinkról”– olvasható a digisport.hu nyitóoldalán. A döntés velejárójaként az eddigi hatszereplős, 12 csatornás magyar sporttelevíziós piac is átalakult, lévén a Network4-csoport ARENA4 sporttévéjére és az általuk újonnan indított MATCH4 sportcsatornára kerülnek át a DIGI Sport közvetítései és egyes saját gyártású műsorai.

A Network4-csoport tulajdonosa a Digital Media and Communications Zrt. (továbbiakban DMC), amelyet két másik cég, a Hungarian Project Management Kft. (70,53 százalékban), illetve a Media Project Management Kft. (29,47 százalék) tulajdonol. Mindhárom társaság tulajdonosi körében szerepel Borsány-Gyenes András, aki a DMC igazgatósági tagja, vezető tisztségviselője is egyben.

Miből lett a Network4, miért éri meg neki a sport?

A finn tulajdonosi háttérrel rendelkező Sanoma Budapest Kiadó Rt. az alapvetően női célcsoportot megcélzó print és online termékpalettája mellé indította el a STORY4 televíziót 2006-ban. Borsány a kezdetektől vezette a csatornát, így akkor is jelen volt, amikor a Central Mediacsoport 2014 tavaszán megvette a Sanoma Kiadót, majd e tranzakciót követően bő fél évvel eladta az akkor már a STORY5-tel és a GALAXY4-gyel kiegészülő tévés portfóliót.

Az ezt követő években a STORY4 mellett megjelent a TV4, a FILM4, az ARENA4 és most a legújabb, a MATCH4. A tulajdonosi kör többször változott, egyedül Borsány-Gyenes és egy másik korábbi sanomás, jelenlegi DMC-igazgatósági tag, a Telesport ex-főszerkesztője, Juni György jelenti az állandóságot.

Mivel az Aréna4 oldalán az olvasható, hogy a DIGI Sport „évek óta veszteségesen működött”, felvetődik a kérdés, a relatív kicsi magyar televíziós piacon miért éri meg egy teljes mértékben magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező, pár esztendővel ezelőtt szinte a nulláról induló, viszonylag kis televíziós műsorszolgáltatónak átvennie egy jelentős mértékű nemzetközi jogdíj-kötelezettségekkel működtethető sportcsomagot?

„A Sanomában a célcsoportnak megfelelően olyan csatornákat hoztunk létre, amely középkorú nőknek szóltak leginkább. Ugyanakkor, hogy sikeres tudjál lenni a piacon, szélesíteni kell a palettát. A sporttal már a Sanoma időszakban is próbálkoztunk, sikerrel közvetítettünk Európa-Liga mérkőzéseket.

Amikor két éve az új tulajdonosi körrel elkezdtük vizsgálni, hogyan tudunk fiatalítani és több férfi nézőt behozni, a kutatások a saját gyártású és a sporttartalmak felé tereltek. Végül azért döntöttünk utóbbi mellett, mert ebben kisebb kockázatot láttunk

– érvelt Borsány-Gyenes a 24.hu kérdésére.

Az Opten adatbázisából az is kiolvasható, hogy egy szinte a nulláról induló, teljesen magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező cég is meg tudja vetni a lábát a szerteágazó kínálatú, honi televíziós piacon, képes versenyre kelni a multikkal, hiszen a DMC árbevétele a 2017-es év közel 2 milliárdról négy év alatt, 2021 végére már évi 4,3 milliárdra nőtt.

Elfér-e a piacon ennyi sportcsatorna, mennyi lenne az optimális?

A DIGI három sportcsatornájának megszűnése kapcsán az is kérdés persze, hogy a magyar piac hány sportcsatornát képes eltartani, a Network4 nincs-e versenyhátrányban a nemzetközi multicégekkel és a földi sugárzású M4 Sporttal szemben?

„A nemzetközi piacon is vannak globális, és helyi szereplők, Csehországban például a két legnagyobb szolgáltató helyi. Ha kifejezetten a sporttelevíziós piac nagyságára koncentrálunk, úgy jelen helyzetben a három DIGI Sport-csatorna megszűnt, és mi egy újat, a MATCH4-et indítottuk helyette. Azaz hatról öt szereplőre, 12-ről 10-re csökkent a magyar nyelvű sportcsatornák száma. Eközben a szintén tízmilliós cseheknél több tematikus sportcsatorna működik, mint Magyarországon” – mondta Borsány-Gyenes.

Hozzátette, nyilván a sport a kurrensebb, egyes bajnokságok esetében több millió euróba kerülő közvetítési jogok miatt kockázatos üzletág, de míg a szintén drága előállítású saját gyártású tartalmak vagy bejönnek, vagy nem, addig például a Bundesliga 1 és 2, az NFL, továbbá a DIGI Sporttól most átvett bajnokságok garantált minőséget és célcsoportot biztosítanak.

Hasonlóan vélekedik Máté Pál. A Sport 1, és a Sport 2 csatornákat működtető AMC Networks elnökhelyettese, aki szerint „széles a skála a pár ezer eurós jogoktól a szezononkénti több milliós tételekig, ám az üzleti modell csakis a gazdasági megtérülés lehet. Így egyes licenceket megéri megvenni, másokat pedig nem. Nálunk ez a szemlélet látszott az elmúlt években a meghosszabbított, illetve új, vagy elengedett jogok kapcsán.”

Made with Flourish

Szabó Gábor, az Eurosport magyarországi főszerkesztője szerint is megéri sportjogokat venni, bár azt a korábban francia, 2015 óta a Discovery Communications tulajdonában lévő anyacég intézi, ezért arra semmiféle ráhatása nincs. „Azért léteznek üzleti alapon működő sportcsatornák, mert nem hülyék a cégek, nem indítanának ilyeneket, ha nem érné meg. Az Eurosport globálisan nyereséges, és nem hiszem, hogy az, ami a magyar sporttelevíziós piacon jelenleg zajlik, a mi stratégiánkat bármiben is befolyásolná. Más jogokkal játszunk, mint a többség, majdnem teljesen elengedtük a labdajátékokat, mert sokkal hosszabb távú szerződésekben gondolkodunk, és meg merünk kockáztatni olyan sportágakat, ami másnak eszébe sem jut, gondolok itt a téli sportokra, kerékpárra, sznúkerre például”.

Az Eurosport főszerkesztője a honi sporttelevíziós csatornaszám optimális számára vonatkozó kérdésünkre azt felelte:

Erre nem igazán tudok válaszolni, hiszen még azt a közgazdasági alapvetést sem állíthatom, hogy a piac eldönti, mert hazánkban nyilvánvalóan nem a piac, hanem a kormány dönti el. Sok olyan sportcsatorna volt eddig, amelyek nem azért működtek, mert megérte valakinek, hanem mert valakik, valamilyen okból szerették volna, hogy működjön. Korábban piaci szereplőként csak a Sport Televízióra és ránk tekinthettünk, egy ideje már az ARENA4 is az.

A minőségi sportközvetítésekre azért is szükség van, mert a szolgáltatók – a Vodafone, a DIGI, a Telekom – azokat a tartalmakat részesítik előnyben a csatornakínálat kialakításánál, amelyek exkluzívak, máshol nem elérhetőek, ezért keresettek, összességében amelyek miatt többen fizetnek elő náluk. A DIGI Sport átvételével, valamint az ARENA4-nek a DIGI-hez történt bekerülésével a Network4 arra számíthat, hogy az ARENA4 és a MATCH4 együttes közönségaránya meg fogja közelíteni (netán el is fogja érni) a Sport 1-2, valamint a Spíler 1-2 értékeit minden releváns célcsoportban (A18-49, A18-59, A4+).

Made with Flourish

A Nielsen közönségméréséből az is látható, hogy az

  • első napok eredményei (lásd fent pirossal) megerősítik a Network4 várakozását.
  • Ugyanakkor e pár napos minta, különösen az Eurosport, és a sport 1-2 televízió pillanatnyi eredményei arra is bizonyítékul szolgáltatnak, hogy a rövid távú közönségarány mennyire hektikus, hiszen függ az adott csatorna birtokában lévő jogdíjaktól, az élőben közvetíthető sporteseményektől – az Eurosporton éppen augusztus elején nem lehetett nagy érdeklődésre számot tartó világeseményt követni, ahogy a sport tv húzótartalmai, a kézilabda, a labdarúgó Bajnokok Ligája, Serie A sem indult el..

Miből lehet nyereségesen működtetni?

„A szolgáltatóin túl a Network4-nek van nézettségi alapú hirdetési bevétele, míg a sportcsatornáink esetén beszélhetünk szignifikáns szponzori bevételről is” – adott hátteret Borsány-Gyenes a három lehetséges bevételi lábról. Szabó azt is hozzátette, hogy a negyedik bevételi láb egyértelműen az, amikor a sportesmény, sportág fizet azért, hogy képernyőre kerüljön, az Eurosport több ilyen megállapodást is köt.

Magyarországon az M4 Sport kiváltságos helyzetét egyik szakember sem kérdőjelezi meg. Szabó azt mondja, „nem egy ligában játszunk. Már ott kezdődik, hogy ők a négyes gombon vannak, mi a 47-esen, és ezt törvényileg határozzák meg. Mégis, például egymással összehasonlítható a tavalyi Giro d’Italia, vagy az olimpiai atlétikai közvetítéseinknél előfordult döntetlen közeli állapot a nézettségben”.

Azonban a hagyományos televíziózás is egyre jobban küzd az online tér kihívásával. Borsány-Gyenes szerint már erre is találtak választ. „Tény, egyre inkább kezd felértékelődni az online szolgáltatás. Ugyanakkor ahhoz képest, ahogy a nemzetközi példák mutatják, Magyarországon a lineáris csatornák stabilabban tartják a pozíciójukat, a pay per view, a fizetős streaming szolgáltatás lassabban terjed, mint ahogy három éve gondoltam. Ennek ellenére léptünk.

A honi sportpalettán az Eurosport Player mellett az egyetlen dedikált streaming a mi ARENA4+ szolgáltatásunk, amelyért ugyan külön fizened kell, mégis egyre népszerűbb, mert túlmutat a tévécsatornák szolgáltatásán. Például a Moto GP futamokat több motorversenyző szemszögéből is nézheted, hét kamera képe közül választhatsz. Csak nálunk láthatod az NFL RedZone-t, azaz egy kvázi körkapcsolást, ami egy hétórás műsorfolyam az alapszakasz minden vasárnapján, és az egyszerre  zajló mérkőzések közül éppen arra kapcsolnak oda, ahol valami izgalmas történik.

Létezik ugyanilyen a Bundesligában is, akár gólonként ugrálhatsz meccsről meccsre, pont, ahogy apáink a Magyar Rádió NB I-es körkapcsolásait hallgatták” – érvelt Borsány-Gyenes.

Máté Pál szerint azonban önálló sportstreaming-szolgáltatással nagyon kockázatos piacra lépni Magyarországon, hiszen a legtöbb sporttartalom „otthona” még mindig a lineáris televízió – és ez valószínűleg rövid- és középtávon nem is változik. Az viszont nem kizárt, hogy egy-egy streaming szolgáltató kínálatában sporttartalom is meg fog jelenni.

A legnagyobb tapasztalattal e téren az Eurosport rendelkezik, hiszen már évek óta elő lehet fizetni a Player-szolgáltatására. Ezen például az olimpiák alkalmával tetszés szerint ugrálhatunk a sportágak között, függetlenül attól, a televíziók éppen mit közvetítenek, de év közben nézhetünk rajta olyan sportközvetítéseket, amelyek már csak streamingen érhetőek el, vagy választhatunk reklámmentes adást is. Szabó azt mondja, Magyarországon nagyságrendileg 30-40 ezer előfizető használja rendszeresen ezt a szolgáltatást, és évente 50 százalékkal nő az össznézettség ideje.

Ebben látom a jövőt. Az, hogy ez milyen platformon érhető majd el, más kérdés. Az önálló sportstreaming platformok nem fognak megmaradni. Előbb utóbb lesz egy-egy nagy szolgáltató, amelyiken egy Eurosport Player előfizetésért egyszerre kapsz majd HBO Maxot és Discovery+ elérést is.

Borsány-Gyenes ezek miatt a távközlési cégek szerepét egyre jelentősebbnek látja a műsorszolgáltatásban. A lehetséges jövővel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Amint egyre több és nagyobb streamingszolgáltató lesz, egyre többen fordulnak majd direktben ezek felé. Életszerűnek látom, hogy a jövőben a Netflixre is a Telekomnál fizetsz majd elő, mert egyszerűsíti a vásárlást, hiszen nem kell havonta 15 helyre utalnod, hanem egy szerződéssel, egy számlán veszed meg az összes számodra érdekes tartalmat”.

Természetesen a többi magyarországi sportcsatorna, így a Spíler és az M4 Sport főszerkesztőit is megkerestük a piac várható átalakulására irányuló kérdéseinkkel, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik