Az elmúlt hét második felét a legjobb magyar tornászok Kairóban töltötték, lévén a cottbusi, majd a dohai viadal után az egyiptomi fővárosában rendezték meg a világkupa-sorozat harmadik versenyét.
Kezdjük az örömhírrel: a lányok remek eredményeket értek el. Böczögő Dorina talajon aranyérmes lett, míg Kovács Zsófia ezüstérmes helyen zárt a gerenda fináléjában. Az ugrás döntőjére tartaléksorból előre lépő Schermann Bianka ötödik, Bácskay Csenge pedig hatodik helyezést ért el a szeren.
Ám újra bizonyosságot nyert, hogy a honi férfi tornasportban nagy a baj.
- A nyújtón junior Európa-bajnok Balázs Krisztián az ugrás kivételével minden szeren bemutatkozott,
- a felnőtt Európa-bajnoki bronzérmes Vecsernyés Dávid csak legjobb szerén, nyújtón versenyzett Kairóban,
- a győri Mészáros Krisztofer talajon és lólengésen,
- míg klubtársa, Tomcsányi Benedek a talaj mellett gyűrűn, ugráson és korláton szerepelt,
A legszomorúbb, hogy az évtizedeken át többek közt Magyar Zoltán, Guczoghy György, Borkai Zsolt, Berki Krisztián által uralt, kifejezetten magyar szernek számító lovon Balázs és Mészáros is olyan gyakorlatot mutatott be, amely gyorsan mémmé vált.
Íme Balázs – aki Dohában is rontott ezen a szeren – esése:
At least they can laugh about it 😂 pic.twitter.com/sdElN5HROp
— SarahZ (@SarahZi1998) March 18, 2022
És Mészáros mutatványa:
kohei when he received his 2012 team silver idk pic.twitter.com/lv9c6rZd4q
— romania hoe (@youwannacranson) March 17, 2022
Balázs ráadásul legerősebb szerén, nyújtón is erősen indiszponáltan versenyzett, olyannyira, hogy ezen a szinten elképzelhetetlen módon háromszor is leesett a szerről. Íme 2:12:45-től a teljes gyakorlata, az elején mindjárt az első eséssel, amely sajnos kifejezetten nagyra, sérülésveszélyesre sikeredett:
Férfi tornászaink olyan gyatra versenyhétvégén vannak túl, hogy még a szövetség honlapja sem szentelt számukra egyetlen sort sem, holott pont a tehetséges tornászok jövője érdekében beszélni kell róla. Kairói szereplésük ugyanis számos szakmai kérdést vet fel, mert ha egyvalaki hibázik egy szeren, az lehet véletlen, ha egy országból ketten is hasonló okokból, az már inkább tendencia.
A sportban a versenyző többnyire egyedül viszi vásárra a bőrét. Kiváltképp igaz ez a tornászokra, akik a pódiumon egyedül állnak, így látványosan egyedül maradnak akkor is, ha beüt a krach.
Tudni kell, a tornászok az edzésmunkát, az egyes elemek, majd a komplett gyakorlatsor készségszintre emelését részleteire bontva végzik.
A világ egyik, ha nem a leghíresebb tornászedzője, Károlyi Márta a honlapunkon közzétett exkluzív interjúban úgy fogalmazott: „Hónapokon át csak gyakoroltunk fegyelmezetten, kőkeményen, alázattal annak érdekében, hogy utána a gyerekek tökéletesen tudják bemutatni a gyakorlataikat. Az első fázisban az alaptechnika csiszolása mellett a fizikai felkészülésre helyeztük a hangsúlyt. A másodikban csökkentettük az erő- és dinamikafejlesztést, és egyre több technikai elemet gyakoroltunk. A harmadikban elkezdtük az egyes, addig különállóan sulykolt elemeket összekötni, gyakorlattá formálni, míg a végső fázisban, a verseny előtt már csak a gyakorlatokra fókuszáltunk.
Nagyon nem mindegy, melyik ciklust mikor kezded, mikor fejezed be, azért, hogy a maximális formát akkor érd el, amikor a verseny jön.
Balázs és Mészáros produkciói kapcsán ki lehet jelenteni, mindkettőjüknél tetten érhetőek a technikai, az erő-, a dinamika-, az állóképesség felkészítés hiányosságai.
A lólengésgyakorlataik végére mindkét srác teljesen elkészült az erejével, besavasodtak, vagy ahogy a tornászok mondják: karjaikba „ólmot öntöttek”. A mozgássor ezért megtört, a normál esetben könnyedséget, harmonikus mozgást sugárzó gyakorlatuk küzdősporttá változott számukra. Márpedig ez sokkal inkább a felkészítők, mint a versenyzők felelőssége.
