Beszédes, „Budapest 2032” névre keresztelt nyolc tagú bizottság létrehozásáról döntött a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége. A január 27-i ülésen a testület vezetőjének azt a Szalay-Berzeviczy Attilát választották, aki élen járt a Budapest Olimpia Mozgalom, ismertebb nevén BOM 2005-ös megalapításában.
„2021-ben egy olyan évhez érkeztünk, amikor kijelenthető, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság nem végezné jól a feladatát,
ha nem foglalkozna komolyan a 2032-es olimpia megpályázását és megrendezését megelőző kérdésekkel, ne állítana fel erre vonatkozóan egy csapatot, és ne tenne lépéseket arra vonatkozóan, hogy az ügyet és annak feltételrendszerét szervezeti keretein belül alaposan megvizsgálja.
Az eddigi tapasztalatok alapján az várható, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hét évvel korábban, azaz 2025-ben dönt a 2032-es helyszínről, tehát a pályázó városoknak jelen rend szerint, legkésőbb 2023-ban jelezniük kell pályázati szándékukat” – idézi a MOB honlapja Kulcsár Krisztiánt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét.
A bizottság létrehozása teljes mértékben önálló és független kezdeményezés. Feladata kizárólag annak a kérdéskörnek az átfogó vizsgálatára terjed ki, hogy lehetséges-e, illetve érdemes-e Budapestnek megfontolni azt, hogy beadja-e a 2032-es nyári olimpia megrendezésére vonatkozó pályázatát.
„Egy minden részletre kiterjedő megvalósíthatósági és makrogazdasági hatástanulmány elkészítése és bemutatása a fő feladat, ami egy másfél éves komplex folyamat lesz, amiben a korábbi pályázatok minden elemét újra kell gondolni. Fel kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy ’mit tudunk, és az mire elég’” – magyarázta Szalay-Berzeviczy Attila.
Az újkori olimpiai mozgalom időszakában a magyarországi olimpiarendezés ötlete, Budapest mint lehetséges házigazda eddig tíz alkalommal vetődött fel (1896, 1916, 1920, 1936, 1940, 1944, 1960, 2012, 2020 és 2024).
