A 2008-ban életre hívott Szellemi Sportok Világjátékán, a szellemi olimpiának kikiáltott tornán a sakk, a bridzs, a go, a dáma és a kínai sakk sportágakban rendeznek versenyt, de a madzsong is bekerül a programba. Magyarországon mindegyiket játsszák, de komoly táborral elsősorban a sakk és a bridzs rendelkezik.
A bridzsből rengeteget lehet tanulni, mert a sikeres játék érdekében rákényszerít a helyzetelemzésre, a trendek felismerésére, a helyes és gyors döntésre, a statisztika fontosságára, végső soron önismeretet, pszichológiai tudást fejleszt. Nem csoda, hogy a jó bridzsezők minden országban a gazdasági, szellemi elit tagjai (persze azon lehet vitatkozni, hogy azért vezetik jól a cégüket, mert jól bridzselnek, vagy fordítva – nyilván mindkettő). A magyar bridzselők örökranglistáján, amelyen az 1975 óta játszott összes verseny eredményeit elszámolják, meglehetősen biztosan Szilágyi László vezet 216 723 ponttal.
Lacika, a legjobb magyar bridzsező
Szilágyi középiskolásként, tulajdonképpen véletlenül csöppent a bridzs világába. A játék annyira beszippantotta, hogy érezte, ebben be tudja bizonyítani a benne rejlő képességeit, ki tud emelkedni a többiek közül.
Már 16 évesen feltűnő sikereket ért el, jószerivel berobbant a magyar mezőnybe. Azóta csak „Lacika” néven ismert a magyar bridzsvilágban. Arra a kérdésre azonban, hogy ez azt jelenti, hogy ő a legjobb, azt feleli: „Nehéz ezt eldönteni, annál is inkább, mert a kérdés kapcsán általában mindig megemlítem Dumbovich Miklóst és Winkler Gábort, akiket zseninek tartok, látványosan játszanak, óriási eredményeik vannak, ráadásul újabban ismét egymással alkotnak párt”.
Lacika eredménylistáján három sikeres olimpiai és tizenkét Európa-bajnoki szereplés virít, ami tekintélyt parancsol, még ha eddig nem is tudott érmes helyezést elérni. A legközelebb a nagy sikerhez 2004-ben állt az isztambuli bridzsolimpián, ahol Honti László volt a partnere. A csapat bejutott a legjobb nyolcba, ami önmagában is fantasztikus eredmény, és a legjobb négybe való bejutástól is egészen apró hajszál választotta el őket, illetve két óvás vitatható eredménye. Itthon négyszer volt az év legeredményesebb bridzsezője, bajnoki címeinek, kupa- és versenygyőzelmeinek száma több tucat.
Az érem- és eredménykollekciónál is fontosabb, hogy Lacika igazi bölcs. Egy-egy játék során képes olyan mélységben gondolkodni, ahol olyanokat is észrevesz, amit más nem. Különleges adottsága a sokak által jelentéktelennek tartott kis lapok pontos megfigyelése és célszerű felhasználása. Nagy művésze az indító kijátszás megválasztásának – aki bridzsel, vagy bármilyen más kártyajátékot űz, az tudja, milyen fontos az első kijátszott lap.
Rengeteget olvas, kiválóan ismeri a nemeztközi szakirodalmat. Szellemes cikkeit évtizedek óta élvezettel olvassák a bridzselők. Kissé lassan ugyan, de készül a nagy mű, egy élet tapasztalatát bemutató bridzskönyv is, de védelmében meg kell jegyezni, Ottlik Géza, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, műfordító is csak egy bridzskönyvet publikált életében (Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein), de azzal hatalmas sikert ért el, sokak szerint a világ legjobbja. Ottlik művét Szilágyi is előszerettel tanulmányozta, és bevallja, hogy érti ugyan, de néhány, az 1912-ben született irodalmár és mellette többszörös magyar bajnok bridzsjátékos által leírt megoldást nem biztos, hogy meg tudna valósítani.
Lacika a bölcs tanító
Szilágyi szerda esti edzései legendásak (e sorok írója is járt oda), de más kurzusai is vannak, persze mostanában csak online. És a bridzsezők legszívesebben tőle kérdeznek. Felhívják, írnak neki, megtudakolják, hol rontották el, hogyan kellett volna csinálni. A verseny utáni elemzés a legfontosabb: a bajnoki forduló este tízig-fél tizenegyig tart, utána a nagymester és köre beülnek valahova, és végigelemzik a lejátszott partikat. (A vírusmentes időkről van szó.)
A tanításban fő szempontja, hogy a tanítvány önmagához képest folyamatosan fejlődjön. Lacikától meg lehet tanulni, hogy mindig mindenre figyelni kell, mindent fel kell deríteni, minden részletnek jelentősége van az egész szempontjából. Nagyon keményen dolgozik a bridzsasztal mellett, minden ütés után átgondolja a helyzetet. „A partit követni kell” – fogalmazza meg alapelvét. Nevezetes gyilkos ellenjátékairól, ezekkel lehet ugyebár kiugró eredményt elérni. „Ellenjátékból élünk” – mondta neki egyik állandó partnere, Zöld Ferenc.
Míg az asztalnál jól alkalmazott ellenjátékból igen, az életben bridzsből nemigen lehet megélni. Szilágyi, miután abbahagyta az egyetemet, a következő bő négy évtizedet ugyan a bridzs világában töltötte, de voltak közben munkahelyei is. Gyártott hologramot, szép éveket töltött a Gondolkodóban, a szellemi játékok boltjában, ahogy fogalmaz: „Ez igazán nekem való állás volt”.
Az USA-ban, Hollandiában, vagy éppen Franciaországban nagyon népszerű a bridzs. Ezekben az országokban tíz-, sőt százezrek játsszák, de ott sem könnyű megélni belőle. Egyszer Párizsban egy bridzsboltban kérdeztem valamit egy kedves eladónőtől, de kétségeim voltak, tud-e segíteni. Tudott. Otthon megláttam a fényképét egy szaklapban: Európa-bajnoknő volt…
Szilágyi legjobb partnereit is rendre elvesztette maga mellől. Vagy azért szálltak ki, mert munkájuk mellett nem maradt elég idejük (mint Kelen Károly, a Népszabadság korábbi szerkesztője, akivel első nagy sikereit érte el), vagy megbetegedtek (ilyesmi többször is előfordult). A fiatalkori Lacika habitusa sem segített a partnerek megőrzésében, mert nagyobb versenyek alatt sajátos stílusában olykor túl sok nézetkülönbséget domborított ki. A partner ostorozásában (ami úgy általában a bridzsezők egyik kedvenc foglalatossága) ma már szelídebb, vagy legalábbis okosan visszafogja magát. Legutóbbi, a nála lényegesen fiatalabb válogatott partnerével, Hegedüs Gállal már nem voltak ilyen problémái.
Meddig folytatja még Szilágyi?
Szilágyi úgy sikeres, hogy sosem vágyott vezető szerepre, extrém dicsőségre. Ráadásul rengeteg más, fontos elfoglaltság van az életében. A bridzs és a család melletti szabadidejében rendszeresen fut félmaratonokat, jógázik és kaktuszaival törődik. Nem megszállott terjesztője a játéknak, saját lányait sem tanította rá különösebben, de azért örült, amikor Kinga (aki kiváló szaxofonos) elkezdett komolyabban bridzselni. Négy unokája most kezd lassanként bridzsező korba lépni. Nem kockázik és pókerezik, mint annyi más bridzsező, a sakkot viszont nagyon szereti nézni, ezért rendszeresen eljár sakkmeccsekre.
Arra a kérdésre, hogy meddig fog bridzsezni még, azt feleli: „Amikor blackoutom van, kedvem támad örökre abbahagyni. De néhány másodperc múlva eldöntöm: folytatom, hogy az életben minél kevesebb blackoutom legyen!”
Szerző: Szabolcsi János
Kiemelt kép: Kovács Gergely
