Az utóbbi időszak legnagyobb változásait a Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) 2016 júliusában, a riói olimpia után vezette be.
Egyik ilyen az volt, hogy a kapus helyett mezőnyjátékos léphet a pályára, és már a megkülönböztető kapusmezt sem kell használni. A változtatás nem volt meglepő, hiszen addig is akadtak edzők, akik ezzel próbálkoztak.
Az egyik szenvedő alany éppen a magyar válogatott volt, amely 2014-ben, a horvát-magyar közös rendezésű Európa-bajnokság középdöntőjében úgy kapott ki 23-20-ra Dániától, hogy a Jan Pytlick irányította ellenfél másfél félidőn át hét mezőnyjátékossal állt fel.
Időkérés piros gombbal
Ami a technikát illeti, a videobíró első használatára 2013 májusában, a férfi EHF-kupa négyes döntőjében, a Nantes-Team Tvis Holstebro mérkőzésén került sor, azóta ez a világversenyek szerves részévé vált.
A zöld lapok helyett az időkérést jelző berendezést a januári férfi kézilabda-világbajnokságon vezették be, egyszerűen meg kell nyomni egy piros gombot, és az időkérést a gép dudaszóval jelzi, az óra pedig azonnal megáll.
„Egyszerűen az időkérést jelző T-betűt váltotta fel. Volt, aki odarepítette a lapot a zsűriasztalra, akadt, aki hezitált, csak a kezében fogta, és mire letette volna, már az ellenfélnél volt a labda. A gomb sokkal hatékonyabb” – mondta Zsiga Gyula, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója, hozzátéve, Magyarországon erről még nem volt szó.
Kaotikus állapotok Dániában
Idén augusztusban a dán szövetség úgy döntött, hogy a videobíró-rendszer mellé bevezeti a teniszből ismerős challenge-et. Azaz a mérkőzésen mindkét edzőnek lett volna egy-egy lehetősége megállítani a játékot, és videós ellenőrzést kérni a kérdéses esetben – az időkérés zálogaként. Ha igaza van, akkor marad az időkérési lehetőség, ha nem, egyet elveszít.
A challenge-rendszer kaotikus állapotokat hozott. Minden hülyeségért meg akarták állítani a játékot – noha csak egyszer lehetett volna –, ebből viták alakultak ki, így egy hónap után be is szüntették. Maradt a videobíró
– mondta Zsiga Gyula.
Azt mondta, utóbbit már itthon is bevezették, például a szerdai Balatonfüred-Tatabánya mérkőzésen szinte tízpercenként használták a játékvezetők. Volt olyan, hogy a tévékamera állásából nem igazán lehetett megállapítani, hogy mi történt, de mivel az elemző videoszoftver hat kamera felvételét használja, ezért egyértelműen lehetett látni az esetet.
„Minden kezdet nehéz. Dániában a videobíró azt hozta, hogy pár hónap után megszűntek a színészkedések – például hogy hátra kapom a fejem azt szimulálva, az ellenfél pofon vágott. Azaz voltak pozitív hozadékai is” – tette hozzá Zsiga.
Éljen a vaxmentesség!
A legfrissebb hír a vaxmentes labda térhódítása, bár a videomegosztó oldalakon is lehet találni olyan régebbi felvételeket, amelyeken már tesztelték.
A vax fontos kelléke a kézilabdának, hiszen a játékosok számára nem mindegy, hogy tapad-e a labda a kezükhöz a passzoknál vagy a lövéseknél. Most viszont forradalmi újítás jöhet, megjelentek ugyanis az első vaxmentes labdák, amelyeket jövőre, az U18-as női világbajnokságon, Kínában tesztelnek majd.
Fogtam már a kezembe, nem látok semmi olyan gondot, ami gátolná a bevezetését. Az biztos, hogy különféle méretű labdákra van szükség, hogy a gyerekek is tudják használni
– mondta Zsiga Gyula, aki szerint a találmány egyértelműen azt a célt szolgálná, hogy a vax miatt ne legyen koszos a pálya talaja.
„Németországtól kezdve például nálunk Magyarországon is – főleg a parkettás talajon – nem engedik be, sőt, kifejezetten tiltják a vaxos labdát. Az alapötlet eleve innen jött, nem egészségügyi okok vagy sérülésmegelőzés miatt. Egy futsal, kosárlabda vagy röplabda előbb kerül be a terembe, mert nem vaxos a labda. A takarítás, az hogy ragacsot eltávolítsák a padlóról ugyanis plusz költségbe kerül az üzemeltetőnek” – tette hozzá.
Kiemelt kép: iStock
