Nagy változás következik a vízilabdában: míg a kvangdzsui vizes világbajnokságon még 13 fős csapatok versengtek egymással, addig a tokiói olimpián 11+2 embert lehet majd nevezni – ugyanakkor a két tartalék nem lehet majd ott a többiekkel az olimpiai faluban. Mindez azt is jelenti, hogy aki két kapust jelöl majd az olimpiai csapatba, az csak kilenc mezőnyjátékossal számolhat, ami jelentősen szűkíti a szövetségi kapitányok lehetőségeit.
Bíró Attila a magyar női válogatottal már kísérletezett a vizes vébén, az évekkel ezelőtt még kapusként játszó Gyöngyössy Anikót most centerben, védőként használta. Az ilyen sokoldalú játékosok jelenthetnek megoldást a kialakult szituációra.
Kemény Dénes, a FINA edzőbizottságának alelnöke az Indexnek elmondta, az idei vb helyszínén folyamatosan tárgyaltak a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, hogy a cserék lehessenek a faluban és lehessen kapust cserélni, de a NOB nem sok rugalmasságot mutatott. A helyzetet az okozza, hogy a női torna csapatainak számát nyolcról tízre növelik, így a nevezhető játékosok számának csökkenésében látták a kissé furcsa megoldást.
A szövetségi kapitányként háromszoros olimpiai bajnok, korábbi MVLSZ-elnök Kemény szerint a játék felgyorsítása jót tett a vízilabdának, a játékvezetői felfogás változása, és a létszám csökkentése viszont
Például amiatt, hogy a cserekapusnak lehet egy másik medencében, kivetítőn kell majd követnie az eseményeket egészen addig, míg be nem kell állnia. De az sem zárható ki, hogy a játékvezetők a kiállítások és azok következményei miatt elkezdenek mérlegelni, amivel csak felbosszantják a védőket, amiből komoly sérülések is lehetnek.
Bár a NOB rugalmatlan volt, zajlanak még az egyeztetések. Az pedig, hogy a magyarok ott lesznek-e Tokióban az majd az Európa-bajnokságon, vagy a későbbi olimpiai kvalifikációs tornán dőlhet el – egyelőre sem a női, sem a férfi válogatottnak nincs kvótája.
Nyitókép: Marjai János / 24.hu
