A február 4-i Super Bowl után egy héttel elindult az elmúlt évtizedek legígéretesebb NFL-pótléka, az AAF. Hogy miért volt erre szükség? Hát azért, mert az amerikaik szeretik a focit, méghozzá nagyon. És ami ennél is fontosabb: költeni is hajlandóak rá. Ezért kitalálták, hogy mi lenne, ha nem egy profi fociszezon zajlana le egy évben, hanem legalább kettő. Ez az ötlet már 19 évvel ezelőtt is megfordult valakinek a fejében, pedig az NFL bevételei akkor még messze elmaradtak a mai állapotoktól.
A bajnokság nevében az „X” az extrémet jelöli. És hogy miért volt extrém az XFL? Hát többek között azért, mert a megváltoztatott szabályok lehetővé tették a nagyobb ütközéseket, a látványos megmozdulásokat. A bírók az ütközéseket sem nézték olyan szigorú szemmel, az kezdeményezés inkább a showról szólt, mint a sportról. A liga legnagyobb problémája a tétnélküliség volt, ami gyakorlatilag kiölte a lényeget a játékból.
Azon persze nem érdemes csodálkozni, hogy az új liga elment szórakoztató irányba, mivel a tulajdonos az a Vince McMahon, aki a WWE pakrátorszervezet vezére volt. McMahonről azon kívül, hogy nemcsak üzletember, de pankrátor is, annyit érdemes tudni, hogy verekedett már Donald Trumppal is a ringben. A legjobban talán ez a 2000-ben sugárzott tévéreklám mutatja meg, hogy mit gondoltak akkor a McMahonék arról, hogy hogyan kéne kinéznie, egy NFL-t kiszolgáló, milliókat szórakoztató offseason ligának.
A túl extrém, túlságosan showközpontú liga után reménykeltő volt az idén elinduló AAF, amely gyakorlatilag fiókligaként működött volna együtt az NFL-el. A tavaszi bajnokságot Charlie Ebersol és Bill Polian filmesek indították útjára. Az ötletük akkor támadt, amikor az ESPN 30 for 30 című sorozatának forgattak egy részt a rövidéletű, ám annál hangosabb az XFL-ről. Ebersolék viszonylag gyorsan összeállították a tervüket, közvetítési jogok terén pedig megegyeztek az NFL saját broadcasting szervzerével, a CBS Networkkel és a Bleacher Report online streaming platformjával. Az AAF el is rajtolt, ráadásul nem is rosszul, jó visszhangot kapott az új liga, a nézettségre sem lehetett panasz.
Ebersol a vállalkozást úgy akarta felépíteni, hogy pár veszteséges év után profitot termeljen, de a terv nem igazán jött be, sőt, már a kezdést követően sok kifizetetlen számla maradt az AAF után. A magas, váratlan költségek miatt rögtön az elején egy megmentőre volt szükség, aki nagy tőkével ugrik be a nagy reményekkel induló szervezet élére.
A megmentő végül bezárta a boltot
Az AAF élére egy 250 millió dolláros mentőcsomaggal az a Tom Dundon érkezett, aki az amerikai profi hokiligában szereplő (NHL) Carolina Hurricanes csapatának a tulajdonosa. Dundon a pénzért cserébe megkapta a teljes irányítást. Az üzletember Ebersol terveihez képest fel akarta gyorsítani a folyamatokat, vagyis nem akart évekig egy veszteséges ligát finanszírozni. Dundon erősen kezdett: a megállapodás után rögtön átutalt 70 millió dollárt, amire azért volt szükség, hogy egyáltalán folytatódhasson az AAF alapszakasza. Dundon szorosabb együttműködést szeretett volna az NFL-el, hogy évről évre jobb és jobb játékosok játszhassanak az AAF-ben.
Az AAF megbukott, a csapatok pedig logóstól, mezestől, keretestől feloszlottak.
Újra jöhet az XFL
Az XFL tulajdonosa, Vince McMahon az AAF bedőlése után szinte rögtön jelezte, hogy minden csapatot, edzőt, játékost és szakembert hajlandóak átvenni, mivel 2020-ban újraindítják a 20 évvel ezelőtt befuccsolt extrém fociligát. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy McMahon mennyire gondolta komolyan az indulást, de a legújabb hírek szerint a tárgyalások már elég előrehaladottak. A közvetítési jogok például már nagyjából tisztázódtak is: hétfőn az XFL bejelentette, hogy szerződést kötöttek az ESPN-nel és a FOX-szal is, így ha minden a tervek szerint halad, akkor tavaszi szezont már ezeken a csatornákon lehet majd követni.