Ha nem is százhúsz percet, de legalább két félidőt mindenképpen védeni szeretett volna Sterbik Árpád a kézilabda Bajnokok Ligája elmúlt hétvégi négyes döntőjében, ehelyett alig több mint 20 percig őrizhette – illetve próbálta őrizni a Vardar Szkopje kapuját.
A Final Four előtt volt tíz pocsék napom, hol ez fájt, hol az, és valami kórságot is elkaptam. A sok kis gond összeadódva oda vezetett, hogy tíz napig alig edzettem. Nagyon nem voltam rendben. A problémáimat nem kommunikáltam, nem lett volna jó, ha az ellenfelek tudomást szereznek a vergődésemről
– mondta az SzPress Hírszolgálatnak Sterbik, aki azt is elárulta, hogy edzője természetesen képben volt, az utolsó pillanatig reménykedtek, hogy összekapja magát a kapus, vagy ha nem, legalább rutinból meg tudja oldani a Final Fourt. Nem sikerült.
„Nem így képzeltük a négyes döntőt, ami velem együtt még négy szkopjei kézilabdázó búcsúszereplése volt – folytatta a 38 éves Sterbik, aki két évet vállalt el a Telekom Veszprém csapatánál. – Egyetlen csapattársamra sem haragszom, békével váltunk el egymástól. Nem a szívvel és a lelkesedéssel volt a baj, hanem azzal, hogy idén a kétmenetes küzdelemre a Montpellier készült fel a legjobban. Kiéhezett farkasként érkeztek Kölnbe, és fel is falták mindkét ellenfelüket. Velünk nagyon nehezen boldogultak, a Nantes elleni döntőben viszont egy pillanatig sem volt kétséges a győzelmük. A Vardar a döntőig vezető úton szépen menetelt, csak a pontot nem tudta feltenni az i-re.”
Sterbik szerint beigazolódott, hogy a Final Four továbbra is tele van meglepetésekkel, nem mindig az győz, amelyik a legtöbb jó játékost vonultatja fel, vagy aki az ellenfeleinél több pénzből gazdálkodhat.
Egyáltalán nem biztos, hogy jövőre újra a Montpellier lesz az első, úgy tűnik, kőbe van vésve, hogy kétszer egymás után senki sem nyerhet a négyes tornával záruló Bajnokok Ligájában.
Nyitókép: FEDERICO GAMBARINI / DPA
