Úgy látszik, Ljubomir Vranjesnek kell elvinni a balhét

A szerdai, csehek elleni vereség, a kiesés ténye után azonnal leadta az első figyelmeztető üzenetet a kézilabda szövetség. Pénteken a másodikat is.
Kapcsolódó cikkek

A szerdai, csehek elleni vereség, a kiesés ténye után azonnal leadta az első figyelmeztető üzenetet a Magyar Kézilabda Szövetség. Közleményében úgy fogalmazott: „csalódást okozott Ljubomir Vranjes szövetségi kapitány bemutatkozása is”.

A szövetség másra mutogatása péntek reggel az M4 Sport pénteki, Sportreggeli című műsorában folytatódott, ahol Zsiga Gyula szakmai igazgató is célzást tett a kettős szerepben dolgozó kapitány felelősségére.

Zsiga úgy fogalmazott, az MKSZ minden lehetőséget megadott Vranjesnek, hogy több időt foglalkozzon a férfiválogatottal, de a szövetségi kapitány nem élt ezzel.

Amikor Ljubomir Vranjes megérkezett, elkezdte a munkát a Veszprémmel és a válogatottal. Elég kevés idő állt a rendelkezésére, hogy megismerje a játékosait, pedig a szövetség minden lehetőséget megadott neki, hogy több időt foglalkozzon a nemzeti csapattal, de neki nem kellett. A svéd edző arra használta az Európa-bajnokság előtt rendelkezésére álló időt, hogy a saját elképzeléseit érvényre juttassa, arra viszont már nem volt ideje, hogy tanulmányozza a támadás és a védekezés közötti játékkapcsolatot, illetve a szélsők szereplését nyomás alatt. Nem volt olyan közvetítője, adott esetben magyar oldalról, aki a mostani próbálkozásait látva felhívta volna a figyelmét arra, hogy fölösleges, mert nem fog sikerülni

– vélekedett a szövetség szakmai igazgatója.

A szövetség részéről a nem várt kudarc – ami miatt a jövő évi vb-selejtezőn, nem lesz kiemelt, így cudar nehéz helyzetbe került a válogatott – felelősségének áthárítása már csak azért is érdekes, mert pont a Kocsis Máté vezette elnökség bízta meg a svéd állampolgárságú szakembert a kettős szereppel.

Márpedig egy Veszprém szintű, évek óta BL-győzelmi álmot kergető férfi kézilabdacsapat irányítása mellett nyilvánvalóan nem jut kellő idő a többi klubban pattogtató potenciális „játékos megismerésére”, a nagyobb figyelemre, a több időre a nemzeti csapat számára. A debütáló fél évben egészen biztosan nem.

Ezzel a szövetség szakmai igazgatójának, de még a veretes sportmúlttal nem rendelkező Kocsis Máté elnöknek is messzemenőkig tisztában kellett lennie. Már az ötlet megfogalmazása pillanatában.

Zsiga a tévériportban elismerte azt is, „magyar oldalról nem akadt szakember, aki szólt volna Vranjesnek, fölösleges amivel próbálkozik, mert nem fog neki sikerülni”.

Obligát kérdés; ha a szakmai igazgató ezt nyilvánvalóan látta, kinek, ha nem neki, mint a szövetség első számú vezető szakemberének kellett volna felhívni a kapitány figyelmét arra, tévúton jár?

Így, ha van is igazság abban, amit Zsiga Gyula összességében kritikaként megfogalmazott, a felelősség minimum 50-50 százalékban oszlik meg a szövetség és az általa kinevezett kapitánya között. De még az is lehet, inkább a szövetség oldalára billen a mérleg nyelve.

A 24.hu szakértője szerint a férfi válogatott kudarcának okai sokkal mélyebbre mutatnak annál, minthogy éppen ki a kapitány, hibázott-e valamiben, vagy sem. Aki kíváncsi a valós szakmai okokra, az itt elolvashatja elemzésünket.

Kézi-Eb: a történelmi kudarc és ami idáig vezetett
A magyar férfi kézilabda-válogatott történetében még nem akadt olyan Eb, vb és olimpia sem, amelyen szerzett pont nélkül kullogott haza. Tegnapig.