Kedden terjedelmes interjút közölt Hosszú Katinka férjével az Index. Ritka pillanat ez a magyar médiában, az amerikai edző még nem nagyon adott hosszabb nyilatkozatot, de így legalább bepillantást engedett edzői filozófiájába, a magyar edzőkkel, szövetséggel kialakult viszonyára.
Sok mindenben igazat kell adjunk Shane Tusupnak. Másképp gondolkodni, más módszereket kipróbálni a sportban nem bűn, sőt, már-már kötelező, lévén a fejlődést mindig azok az edzők idézték elő, akik újítottak, akik mertek kísérletezni. Tusup ilyen, és feleségében remek partnerre talált ebben. Az élet őket igazolja. A magyar úszósport, a sportágért rajongó szurkolótábor csak köszönhet neki.
Miért “vágták rá többször, több helyen az ajtót”, miért nem szeretik kollégái és nem csak itthon? (Katinka korábbi edzője, az amerikai Dave Salo sem eszik a tenyeréből, ahogy a skót Daren Warrd sem örömében hagyta ott az Iron Aquaticsot!) A média miért csak azokat a számára természetes viselkedési formákat nagyítja fel, amikor egy-egy versenyen az általánostól eltérő módon, túlzó hevülettel viseltetik a sportága és Katinka iránt?
Idézzük Shane Tusup szavait:
Az úszósport haladhat jó, de rossz irányba is. A jó irány az, amiről már beszéltem: az edző és a sportoló közötti partneri viszonyra épít, ez hoz eredményeket. És nálunk nem ez történt, és nem ez történik most sem. Cserben hagyták az országot, cserben hagyták a sportolókat, tönkretették őket, és én ezt nem bírtam nézni tovább. Hány úszó karrierjének tönkremenetelét kellett volna még végignézni?
A magyar az egyik legjobb sportnemzet, amit láttam. Itt mindenki jó lenne valamiben. Kiválaszthatsz bárkit, van olyan sport, amiben kiváló eredményeket érhetne el.
Ez a tehetség elfecsérlése. Pontosan az, ami Cseh Lászlóval, ami Gyurtával történt,
vagy azokkal, akiket még gyerekként a tévében láttam úszni. Cserben hagyta őket a szövetség. Jobb menedzseléssel, jobb módszerekkel több kijöhetett volna belőlük. És ne jöjjön nekem senki azzal, hogy ünnepelt sportolókról van szó, mert nekem örökké csak elfecsérelt tehetséget, kihagyott lehetőséget jelentenek.
A fenti mondatokkal több kifejezetten objektív, szakmai probléma is akad.
- Shane Tusupnak eddig nem sok tanítványa volt. Konkrétan egy, Hosszú Katinka. Nincs, nem is lehet még abban tapasztalata, hogy ahol vágják a fát, ott bizony hull a forgács, azaz hiába a legjobb edzői szándék, módszer, olykor a legtehetségesebb tanítványból sem sikerül kihozni a maximumot.
- Még ha számottevő edzői tapasztalattal rendelkezne e téren, akkor sem jelenthetné ki megfelelő ismeret nélkül és általánosítva: “a magyar edzők cserben hagyták az országot, tönkreteszik tanítványaikat”.
- A sportban egy-egy irány helyességét az eredmények legitimálják. Ezért kifejezetten hamis állítás az olimpiai, világ-, és Európa-bajnok Gyurta Dánielről, és a kétszeres világbajnok, Európa-bajnok Cseh Lászlóról azt állítani, hogy elfecsérelte a tehetségét.
Shane Tusup mindössze egy éve próbálkozik feleségén kívül más tanítványokkal is. Munkájának objektív eredményét ezért rajtuk még nem látjuk. Ha tényleg olyan tökéletes a módszere, úgy nem fecsérli el egyikük tehetségét sem. Gondolatmenetét követve, és sarkítva: minden úszójából világ és olimpiai bajnokot nevel majd. Ez nem csak edzői nagyságának bizonyítéka lesz, de a magyar sport sikere is egyben, és edzők tucatjai próbálják majd utánozni módszerét.
Ennek bizonyításáig azonban még eltelik egy-két év. Ezalatt Shane Tusup is idősebb, bölcsebb, megfontoltabb lesz. Megtanulja majd, az igazán nagy edzők szerényebbek. Pont azért, mert van mire szerénynek lenniük. A külvilág felé mindenképp.
