Budapest az utóbbi három évben minden nyáron megrendezte a triatlon Forma-1-ének nevezett Ironman 70.3 nevű eseményt, ami egyfelől hatalmas dzsembori, másfelől egy rendkívül szigorú szabályrendszerre épített sporttermék, számos licenckötelezettséggel. A jogtulajdonos egy 1991-ben, Floridában alapított privát vállalkozás, a World Triathlon Corporation (WTC), 2014 és 18 között “Mr. Triatlonnak”, a sportág honi elismertségében elévülhetetlen érdemeket szerző Kropkó Péternek adta oda a rendezési jogot.
A hawaii ironman kétszeres hetedik helyezettje (1996, 2000) talált egy a pénzügyekhez és a reklámhoz is értő társat, Csomor Tamást, majd 2013-ban közösen alapítottak egy céget. A Kropkó Promotion Kft.(KP Kft.) kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy Magyarországon is meghonosítsák ezt a versenyformát.
Kezdjük a kályhánál
Az Ironman 70.3 versenyeken részt vevő, többségében felső középosztálybeli férfiak és nők a triatlon szabályai szerint úsznak (1,9 km), kerékpároznak (90 km) és futnak (21,1 km). Az egy-egy hosszú hétvégén lebonyolított sportesemény mégsem tartozik az olimpiákon is érdekelt Nemzetközi Triatlon Szövetség (ITU) vagy annak tagszervezete, a Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) égisze alá.
Egyszerű sportpárhuzammal: pont úgy semmi közük egymáshoz, mint a profi boksznak az amatőrhöz, a WBC-nek a Nemzetközi Boksz Szövetséghez, vagy annak tagszervezetéhez, a Magyar Boksz Szövetséghez.
Míg az ITU és tagszervezete, az MTSZ jobbára a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, illetve itthon az állami forrásból befolyó támogatásokat költik, érmekben és olimpiai pontokban gondolkodnak, addig a WTC tömegben és pénzben.
A WTC nem kér és nem kap támogatást. Olyan üzleti modellt épített fel, amely megél a piacon. Az Ironman 70.3 versenyek rendezési jogáért tülekednek a városok, mert a többségében 3-4 napos eseményekre ezrével érkeznek a versenyzők és a hozzátartozók. Tülekednek a szponzorok is, mivel a célközönség, amely képes kifizetni a szállodai szobán, az utazási költségen felül a 180-250 eurós (!) nevezési díjat is, vásárlói szempontból kimondottan erős célcsoport.
Csoda hát, ha miközben a Wall Street Journal 900 millió dollárra becsülte a WTC piaci értékét, 2015 elején egy kínai befektető cég, a Dalian Wanda Group 650 millió dollárért és a korábbi tulajdonos, a Providence Equity Partners hitelállományának átvállalásáért cserébe tokkal vonóval megvette az egész világot franchise-rendszerben behálózó sportvállalkozást? A kínaiak tovább szélesítik a portfóliót, immár utcai futó és kerékpáros tömegrendezvényekbe is beszálltak, a vállalkozás értéke ma már több mint egymilliárd dollár.
Mindeközben Magyarországon
A WTC-nek és a magyarországi jogtulajdonosnak, a Kropkó Promotionnek (KP) tehát semmi köze a Magyar Triatlon Szövetséghez. A sporttörvény 67. paragrafusának első bekezdése szerint mégis:
sportrendezvény a szakszövetség, illetve a sportági szövetség által meghatározott előírások, valamint a külön jogszabályban foglaltak szerint szervezhető.
Azaz hiába futnak a nagyvilágban párhuzamosan, egymástól függetlenül, de békében a két triatlonszervezet versenyei, ha Magyarországon Kropkó Péter a WTC égisze alatt nem rendezhet Ironman 70.3 versenyt, kizárólag az MTSZ egyetértésével, mi több, 2015 óta a finanszírozás terén is aktív közreműködésével.
Pedig a 2014-es első verseny megrendezéséig az idézett paragrafusnak nem sok jelentősége volt. A KP Kft. az MTSZ és a 2014 júniusában megválasztott új elnök, az Orbán Viktor fogorvosaként is ismert dr. Bátorfi Béla elvi hozzájárulásával rendezte meg az év legjobb triatlonversenyét úgy, hogy az idő szűkössége miatt a miniszterelnök a saját kerete terhére ítélt oda 200 millió forintos támogatást a KP Kft.-nek.
Egy 2015. eleji kormányhatározat miatt, amely szerint kiemelt sportesemény esetében az állam nem támogathat magánvállalkozást mint rendezőt, csak sportági szakszövetséget, másodjára már az Emberi Erőforrások Minisztériumától és az MTSZ-en keresztül érkezett a verseny rendezőjéhez az igényelt és megítélt 300 millió forintnyi támogatás.
Látszólag nem nagy a különbség, a sportági berkeken belül mégis kiverte a biztosítékot, mert az összeg így kvázi a szövetségen belül jelentkezett. És őrült nagyságú juttatásnak látszott: a triatlon ugyanis nincs a tizenhat kiemelten támogatott olimpiai sportág között, így akkoriban a megítélt Ironman-támogatási pénz töredékéből, évi 60 millió forintos állami támogatásból éldegélt.
Azok a sportági szereplők, akik évtizedek óta például Tiszaújvárosban vagy épp Nagyatádon rendeznek színvonalas versenyt, nevelik, versenyeztetik a magyar triatlon-utánpótlás legjobbjait, miközben ennek az összegnek csupán a töredékét kapják, felkiáltottak: álljon meg a gyalogmenet! Felháborodtak azon, hogy egy színtiszta üzleti vállalkozás, horribilis nevezésidíj-bevétellel, szponzori támogatással kap 300 millió adóforintot, miközben nekik felkopik az álluk.
Erre a felvetésre a KP Kft. azt válaszolja:
A limaitól a floridain át a dublini Ironman 70.3 versenyekig is nyilván ezért kapnak a helyi rendezők az önkormányzatoktól kisebb-nagyobb támogatást.
A világon mindenhol versengenek a jogért, nálunk ez sem megy simán
Tehát megjelent a pénz, elkezdődött az egymás zsebében turkálás, és azóta folyamatosan mélyül az árok a szövetség és a KP Kft. között.
A sportág eddigi főszereplőinek fejében egy másik félelem is felkiáltójelként villogott: itt van ez az állami támogatással megerősített amerikai (kínai) termék, amely durva konkurenciát jelent, lefölözi majd a magyar piacot.
Szar ügy
Az MTSZ állította, hogy a tavalyi verseny során a Kopaszi-gát vize olyan mértékben tartalmazott Enterococcust és Coli baktériumot, magyarul emberi ürüléket, hogy fertőzésveszély miatt az adott pillanatban alkalmatlan volt a sportverseny megszervezésére.
Ehhez képest Kropkóék mérései merőben mást mutattak. Állításukat látszik alátámasztani, hogy az ÁNTSZ nem “húzta be a kéziféket”, a verseny lezajlott, és az Országos Mentőszolgálat is megerősítette, hogy az adott időpontban és utána sem jelentkezett a sportolók közül senki fertőzéses tünetekkel.
Ezt látszott alátámasztani, hogy a KP Kft. 2016-ban további rendezvényre kért engedélyt. Májusi velencei versenyét azonban az utolsó pillanatban a rendőrség lefújta, mert a szombatra tervezett esemény előtt egy nappal kapott egy levelet az MTSZ-től arról, hogy a szakszövetség véleménye szerint a KP Kft. nem tudja lebonyolítani a versenyt.
Ezért azt lefújták.
A vita olyan szintre süllyedt, hogy az MTSZ-en keresztül tavaly 180 millió forintos célzott állami támogatásban részesülő 2016-os verseny is veszélybe került (lásd jobbra a keretes írásunkat).
Sőt, a Magyar Triatlon Szövetség még tovább ment, az Ironman 70.3 verseny után a kialakult “súlyos sportbiztonsági és szervezési hibák” okán 65 millió forintra büntette a céget. Ilyen mértékű büntetés a magyar sportban példátlan és elképzelhetetlen.
Érdekes módon a kormány és a minisztérium ugyanakkor próbált segítő kezet nyújtani a felek közti konfliktus megoldásában. 2016. július 21-én, a 3. budapesti Ironman 70.3 megrendezése előtt kilenc nappal a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az Ironman 70.3 verseny 180 milliós támogatása mellé további 120 millió forintot biztosított az MTSZ-nek versenyszervezésre (100 millió) és a 2017. évi ITU Világkonferenciára (20 millió).
A harc azóta is folyamatos, sőt egyre durvul. Kropkóék bő tucatnyi alvállalkozónak tartoznak, a WTC felé is csak a jogdíj egy részét fizették meg, mondván, a saját tőke kiegészülve a verseny bevételeivel erre volt elegendő.
Eközben a szövetséghez már befolyt az állami támogatás összege, de az elnök és a főtitkár szerződés hiányára hivatkozva a mai napig, azaz a versenyhez, a teljesítéshez képest immár hét hónapja nem utal. Kropkóék és velük együtt az alvállalkozók is egyre türelmetlenebbül várják a pénzüket és azt kérdezik:
A Magyar Triatlon Szövetség azt állítja,
hozzájuk a Kropkó Triatlon Club fordult támogatási kérelemmel, így az MTSZ nem szerződhetett a Kropkó Promotionnal. Ha a Kropkó Promotion nem is kért soha támogatást, természetesen nem is kaphat.
A Kropkó arra hivatkozik, mindenki láthatta, ők már teljesítettek. Ezért törvénytelen, amit velük csinál az MTSZ. Már rég szerződést kellett volna kötni velük, és a támogatásnak is meg kellett volna érkeznie a számlájukra. A 22-es csapdájának érzik, hogy az állami támogatás szövetség felé történő elszámolásához pont azok a teljesítési igazolások és számlák kellenének, amelyeket nem kapnak meg az alvállalkozóktól, és amelyek hiánya miatt az MTSZ nem szerződik velük.
A szövetség állítja, mindez épp fordítva van, előbb a szabályoknak megfelelően kell tudni elszámolni, lévén Kropkóék szerződésben azt vállalták, rendelkezik a verseny megrendezéséhez szükséges forrással.
Hab a tortán, hogy a 180 millió forintos támogatással végső soron az MTSZ-nek kell a minisztérium felé elszámolnia. Ha ez nem történik meg, úgy a jogszabály értelmében a Magyar Triatlon Szövetség, ergo az egész sportág búcsút inthet a jövő évi állami támogatásának.
Róka fogta csuka
Mindkét felet órákig hallgatva sem lehet eldönteni, a jogszabályi háttér, a szövetségi alapszabály okozta megkötések, a verseny jogtulajdonosa, a vállalkozók, alvállalkozók szövevényes rendszere miatt kinek, miben van igaza és miben nincs.
Annak ellenére, vagy épp azért, mert Bátorfi elnök kivételével gyakorlatilag valamennyi résztvevő a triatlonból él, olyan messze állnak egymástól az álláspontok, hogy az augusztusi verseny óta kilenc per indult az ügyben, amelyből hármat az MTSZ első fokon már megnyert.
Ami biztos, a szerződés értelmében és a tervek szerint az idén nyáron is Budapestre jött volna a triatlonelit. Jelen állás szerint viszonylagos biztonsággal kijelenthető, hogy 2017 augusztusában nem lesz Budapesten Ironman 70.3., mert egyrészt határidőig a jogtulajdonos nem kért rá engedélyt, másrészt információnk szerint
Állítják, ők örömmel hozták volna ide akár a 2018-as világbajnokságot is, ám a rettenetes tapasztalatok, az átláthatatlan viszonyok miatt ez a vb már egészen biztosan nem Budapesten lesz.
Elméletileg a szövetségnek hivatalból feladata a sportág versenyszervezőinek támogatása, ők a triatlon népszerűsítéséért dolgoznak. A versenyrendező, miközben a sportágból él és a sportág népszerűsítéséért dolgozik, köteles betartani a szövetség előírásait. Eztán kiváltképp kérdés, a manapság röpködő társasági adókedvezmény és kiemelt sporttámogatási összegek mellett ez a “piti” 180 millió ki nem fizetése megéri-e azt a presztízsveszteséget, amelyet a kiszorítósdi közben a sportág egésze, a magyar sport, Magyarország elszenved?
Ami a legfájóbb: miközben az ügy kapcsán Kropkó Péter neve forog a médiában, és látszólag ennek a csúnya történetnek ő a főszereplője, a sportág ikonikus alakja már az anyagi csőd szélén áll, és azon gondolkodik, elhagyja az országot. Holott közel sem biztos, hogy ő a ludas a szövetség és a KP Kft. parttalan vitájában.
