Már a sorsolás pillanatában tudni lehetett, hogy a papírforma szerint ketté oszlik az európai vb-selejtezők hatfős B-csoportja. A három Eb-t megjárt csapat játékerejét illetően erősebb Lettországnál, Feröernél és Andorránál, ez nem vitás, így a kérdés csupán az, a három nagyobb futballtudású – de jó, hogy immár Magyarországot is ide sorolható – hogyan birkózik meg egymással, illetve ki veszít pontot, pontokat a kicsik ellen.
Nos, magyar szempontból nem kezdődött jól a 2018-as vb-kvalifikáció, hiszen a válogatott egy feröeri döntetlen (0-0) és a budapesti, Svájc elleni vereség (2-3) után az ötödik helyen és egyetlen ponttal érkezett a harmadik meccsére Rigába.
A csoport harmadik köre előtt ezért a szövetségi kapitány, Bernd Storck merészet húzott ismét, négy helyen változtatott a pénteki kezdőhöz képest, és ismét igaza lett. Előbb a 10. percben pont a két “csereember”, a lehetőséghez jutó Nikolics és Gyurcsó hozták össze a vezető gólt,
majd a 77. percben Dzsudzsák szöglete után a megtáltosodó Szalai fejelt a hálóba és biztosította be a magyar sikert (Lettország-Magyarország 0-2).
A leírtak alapján sima győzelemnek tűnhet a szovjet futballkörből építkező balti állam elleni diadal, ehhez képest aki látta a találkozót az megállapíthatta, ha 2-2 a végeredmény, akkor sem szólhattunk volna egy szót sem.
A csapatszintű védekezéssel, a labdavesztéseink utáni gyors visszarendeződéssel ismét akadtak gondok, aminek köszönhetően a lettek kétszer is egy az egyben vezethették Gulácsi Péter kapujára a labdát. Lettország azonban nem Svájc, “Gula” bravúrokat mutatott be, ezért most megúsztuk.
Nálunk erősebb csapatok, az európai közép, vagy felső kategóriába tartozó válogatottak ellen immár képesek vagyunk kimondottan jól futballozni. Bármi is a végeredmény, az ő futballstílusuk már jobban fekszik nekünk, mint a kevésbé szervezett, inkább a védekezéssel törődő, a mi hibánkra váró és egy-egy kontrában bízó kicsiké.
Támadásépítésben is fejlődtünk az elmúlt egy évben, de két dologra nem vagyunk még képesek, tartósan, 90 percen keresztül dominálni egy nálunk gyengébb ellenféllel szemben és a szurkolót szívinfarktus közeli állapotba hajtó hiba nélkül lehozni egy-egy ilyen találkozót.
Fontos volt, hogy a Svájc elleni mérkőzés után nyerni tudjunk a lettek ellen, örülök, hogy sikerült megszereznünk a három pontot. Nehéz mérkőzés volt. Megpróbáltunk focizni, magunkhoz venni a kezdeményezést, és dominálni a mezőnyben. A széleken próbáltuk megbontani a hazaiak védelmét, és megtalálni a réseket a kapu felé. Tudtuk, hogy sok múlik majd a helyzetkihasználáson. A mérkőzés elején sikerült gólt szerezni első lehetőségünkből, majd a fordulás után is élni az egyik helyzettel. A győzelemhez Gulácsi Péter jó teljesítménye is kellett a kapuban. Fontosnak tartom, hogy élni tudott a lehetőséggel néhány fiatal játékos, akiknek fontos a szereplése, hiszen ők képviselik a jövőt a válogatottban
– foglalta össze a lényeget röviddel a mérkőzés után Bernd Storck az mlsz.hu oldalon.
Érdemes figyelni a szövetségi kapitány utolsó mondatára, ezért megismételjük: “Fontosnak tartom, hogy élni tudott a lehetőséggel néhány fiatal játékos, akiknek fontos a szereplése, hiszen ők képviselik a jövőt a válogatottban.”
A kapitány és a válogatott játékosai nyilván nem mondanak le a vb-álmokról és a következő hét találkozón is mindent megtesznek majd a kijutásért.
Ha momentán három ponttal több lenne válogatottunk neve mellett, azaz az első két fordulóban nem hullajtunk el épp ennyit (otthagytunk Feröeren kettőt és a Groupamában is kinézett egy Svájc ellen), úgy a sportemberi tartáson kívül lenne ok a számolgatásra is. Mivel csak négy pontunk van, továbbra is a csoport harmadik helye a realitás.
No emiatt valóban fontos, hogy a szakvezetés már a 2018-ban kezdődő 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság felé kacsintgat. Ráadásul akkor a 13 másik város között Budapest is érdekelt lesz rendezőként.
