A napokban írtunk Markus Rehmről, akinek fél lába van, nagyot ugrik, ezért egyre többen utálják. A német atléta esetében az váltja ki sokakban az ellenszenvet, hogy 840 centinél jár távolugrásban, amivel az épek közt is nyeri a versenyeket, ezért fejébe vette, hogy köztük próbálkozna a riói olimpián. Rehm az elugró, jobb lábát vesztette el, azon hord speciális művégtagot, ezért az eredményét megkérdőjelezik.
De mennyivel másabb a fiatal illinoisi tornászlány, Kate Foster esete? Az abcnews .go.com azt követően mutatta be részletesen a 16 éves lány igazán inspiráló történetét, hogy szülei egy videót töltöttek fel a világhálóra lányuk gerendagyakorlatáról.
Kate hétéves kora óta tornázik versenyszerűen és mindene volt a sport. Viszont leukémiát diagnosztizáltak nála, kialakult egy fertőzés, ami az életét veszélyeztette volna, ezért az orvosok úgy döntöttek, amputálják a kislány bal lábát. 12 éves volt akkor.
Amikor megtudtam, hogy le kell vágni a lábamat, azt mondtam az orvosoknak, ezt nem tehetik, mert sosem szerettem úgy semmit, mint a tornát és ott szükségem van a lábaimra. Aztán elmagyarázták, a csontvelő-átültetés csak így hozhat eredményt. Ha nem amputálják a lában, az az életembe került volna
– magyarázta Kate Foster.
A műtét és a rehabilitáció után a kislány edzője azt mondta, ugyan még sosem edzett művégtagos tornászt, de ha Kate vállalja, akkor ő várja vissza a tornaterembe és biztosan mellette áll majd. Addig biztatta a kislányt, hogy miután a műlábbal megtanult járni, megpróbálták a tornát is.
Kate Foster azóta igazi példakép. A kitartás és a sportszeretet példaképe. Ugyan ő egyelőre nem álmodik olimpiai indulásról, de kívánjuk neki, jusson el odáig, hogy ez valós cél lehessen számára.
