A helyszínről jelentkezve elsőre csalódottan konstatáltuk, mennyire érdektelennek bizonyul a magyar női válogatott Eb-szereplése Belgrádban, már ami a kilátogató hazai szurkolókat illeti.
A híres idézettel élve, a remény hal meg utoljára, ugyanis van egy maroknyi siserehad, akiknek a buzdításától ha nem is visszhangzik a Kombank Aréna, de a meccsek alatt nagyon is érzékelhető a jelenlétük. A Budapestről érkezett csipetcsapat már a kontinenstorna első napjától kezdve, szinte megállás nélkül üvölti torka szakadtából a ‘Ria, ria, hungáriát’. Pedig a mai világban igen is nagy áldozatnak számít száz kilométereket utazni, szállást foglalni, majd a meccsjegyek árát is kicsengetni csak azért, hogy élőben láthassuk a kedvenceinket. A néhány főt számláló társaság elé ez sem görget akadályt. Nagy egyetértések közepette mondták el, hogy a vízilabda évek óta a hétköznapjaik részét képezi. Ha tehetik, minden nagy sporteseményen ott vannak.
Így buzdította a lányokat a maroknyi magyar tábor:
A szurkolótábor egyik férfi tagját, Miskolci Balázst nem zavarja, amiért ilyen kevés magyar szurkoló látogat ki a nőiválogatott Eb-meccseire, számukra annál izgalmasabb kihívást jelent így megteremteni egy olyan hangulatot, amely után a lányok érezhetik, vannak néhányan, akiknek a szíve a helyszínen is együtt dobog velük. Leszögezte, érthetőnek tartja, amiért egy külföldi csoportmeccs nem kelt akkora érdeklődést, mint például az Eb-fináléja.
Az a tapasztalatom, talán egyedül a vízilabdában nincs hagyománya az olyan szurkolásnak, mint ami a kézilabdát, vagy jégkorongot jellemzi hazánkban
– fogalmazott kritikusan Balázs, majd hozzáfűzte, a pólómeccsek lelátója inkább a színházak nézősorait idéző atmoszférára emlékezteti.
És itt egy gólöröm:
Természetesen a döntőket is a belgrádi Kombank Arénában szorítanák végig, de ez nem csupán rajtuk múlik.
Ha a szerbek ott vannak a döntőben, bárki ellen is vívják azt, nincs esély jegyet szerezni. Bár ha a mieink finalisták, gondolok először a lányokra, akkor szerintem lesz rá lehetőség.
A Görögország elleni csoportmeccset követően Szűcs Gabriellát, a magyarok szélsőjét a portálunk megkérdezte arról, a csapat érezte-e a parányi egylet erőteljes biztatását.
„Természetesen! Nagyon jó érzéssel töltötte el a válogatott minden egyes tagját, már a bemelegítésünk alatt is hallatták a hangjukat a magyar szurkolók, arról nem is beszélve, amikor a támadásainkat góllal fejeztük be. Ha csak egy maroknyi csapat is szurkol értünk a helyszínen, az is rengeteg erőt ad számunkra” – fejezte ki örömét a 27 éves válogatott.
(Dzsubák Tamás, Belgrád)
