Az Africa Race mezőnyére az utolsó a napon már csak egy húsz kilométeres szakasz várt, amely a versenybe nem számított ugyan bele, de mivel az ilyen típusú viadalokon szokatlan módon tízesével rajtoltak, nem a stopper volt az ellenfél, hanem tényleg egymással csatázhattak.
„A rajttól elsőként jöttünk el, de amikor a tó körüli részre fordultunk, el kellett engednem az egyik buggyst, mert ő volt a belső íven a kanyarban. Ádáz harc zajlott, senki sem akarta feladni, senki sem akart engedni. De ez így is van jól, azért jöttünk ide, hogy versenyezzünk”
– értékelt Szalay Balázs a dakar.hu oldalon.
„Olyanok voltak, mint a vadlovak, amelyeket felsorakoztattak a startvonalra, mintha nem is a mögöttünk lévő hatezer kilométer, hanem csak az utolsó húsz számítana” – tette hozzá Bunkoczi, aki nem híve az esztelen száguldásnak, de ezt most hagyta. Persze, nem is nagyon volt más választása.
„Örülök, hogy itt vagyunk, hogy végigküzdöttük a távot, s bár volt olyan szakasz, amelyik nem úgy alakult, ahogy terveztük, minden maratoni versenynek az a célja, hogy teljesítsük a távot, és ez most sikerült. A tizenharmadik hellyel annak tudatában elégedett vagyok, hogy mennyi gondunk volt, mert ha az ember hibázik, vagy a technika elromlik, akkor annak a sivatagban következménye van” – értékelt Szalay, az Opel Dakar Team pilótája.
