Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke szerint mintegy harminc magyar induló és tíz érem megszerzése a cél a jövő évi riói paralimpián. Az MTI-nek adott hétfői interjújában elmondta, a magyar versenyzők eddig összesen öt kvótát szereztek a riói paralimpiára: sportlövészetben kettőt, míg kajak-kenuban, kerékpárban és cselgáncsban egyet-egyet. Hozzátette, további háromtucatnyi versenyző áll harcban a riói indulási jogért.
A Magyar Paralimpiai Bizottság elvárása megközelítőleg harminc kvóta és tíz érem a paralimpián. Ez a realitás, figyelembe véve a 33 londoni kvótát és az ott nyert 14 érmet, valamint az elmúlt négy évben a nemzetközi parasport fejlődését
– mondta az MPB elnöke.
Kiemelte, a szövetség öt világversenyt – egy világ- és egy Európa-bajnokságot, valamint három világkupát – rendezett idén. A magyar versenyzők 120 nemzetközi versenyen vettek részt itthon és külföldön 2015-ben, ezeken összesen 32 érmet szereztek.
“Az idei nagyon sikeres évnek számít ebből a szempontból, különösen azt figyelembe véve, hogy kvalifikációs esztendő volt” – hangsúlyozta az MPB elnöke.
Szabó László az idén jól teljesítő magyar parasportolók közül kiemelte a Rióban jó szereplésre egyaránt esélyes Boronkay Péter para-tereptriatlon világbajnokot, az U23-as kerekesszékes vívó-világbajnokságon két aranyérmet nyert Veres Amarillát, az első magyar parakajakosként riói kvótát kiharcoló Váczi Anitát, a sportlövő Gurisatti Gyulát és Dávid Krisztinát, az egri kerekesszékes vívó-világbajnokságon ezüstérmes női tőr-, illetve a bronzmedált nyert női párbajtőr csapatot, illetve az Eb-bronzérmes Arlóy Zsófia, Bicsák Bettina asztalitenisz párost. Hagyományosan a magyar parasport erősségei az úszók és az atléták is.
“Kifejezetten jól állunk, határozott, erős és jókedvű paralimpiai csapattal fogunk kimenni Rióba, ahol keményen fogunk küzdeni a nemzeti színekért. Sikereink segíteni fogják a teljes magyar sportot és a teljes magyar fogyatékos társadalmat. Nem beszélve arról, hogy 2024-ben paralimpiát is rendezni szeretnénk Budapesten “ – fejtette ki Szabó László, s hozzátette, célja, hogy a magyar fogyatékos sport elismertségét növelje, ehhez segítséget nyújtana a sikeres szereplés.
“A 2015-ös év nagyon nehéz volt a magyar parasport számára, hiszen nemcsak az eredményekkel, hanem a botránnyal kapcsolatban is bekerült a hírekbe. Mindazonáltal nagy sikernek élem meg, ahogy lezártuk ezt az ügyet” – mondta. Az MPB elnöke fontosnak nevezte, hogy a bíróság bejegyezte a szövetség új elnökét és vezetőségét, illetve azt, hogy 12 sajtó-helyreigazítási pert nyertek meg vagy zártak le azzal, hogy megegyeztek az adott sajtótermékkel a helyreigazítás közzétételében. “Ez a szakasz a nyáron lezárult, ősztől már a sportra tudtunk koncentrálni” – tette hozzá.
Kitért arra, hogy az MPB költségvetése a jövő évre megközelíti a félmilliárd forintot, ennek döntő részét az állami költségvetés biztosítja, ezt szponzori támogatások, illetve a szervezet saját bevételei egészítik ki.
“Ez elég a paralimpiai felkészülésre és a versenyzésre, de nem elég arra, hogy a fogyatékos sportot nagyságrendileg fejlesszük. Ehhez ennek mintegy a duplájára lenne szükség, ez a 2020-ig tartó következő olimpiai ciklus feladatai között szerepel” – hangsúlyozta Szabó László.
Nagy örömömre és megelégedésemre szolgál, hogy az év sportolója választáson az idén ugyanolyan figyelemben részesülnek a fogyatékos sportolók, mint az épek
– mondta.
Nagy előrelépésnek nevezte, hogy a négy legnagyobb, fogyatékos sportolókkal foglalkozó szervezet – a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Magyar Speciális Olimpia Szövetség, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége, illetve a Magyar Hallássérültek Sportszövetsége – közösen állította össze a fogyatékkal élő sportolók tizes listáját, amely alapján a sportújságírók megválasztják az esztendő legkiválóbbjait. A 2015-ös év legjobb női, illetve férfi parasportolóját, valamint csapatát és edzőjét – akárcsak az épek esetében – január 14-én a Nemzeti Színházban az M4 – Az Év Sportolója Gálán díjazzák.
