Pénteken, éppen aznap, amikor együttműködési megállapodást írt alá a magyar állam, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság a 2024-es budapesti olimpiai pályázatról, a két szervező helyi népszavazást kezdeményezett a budapesti olimpiarendezésről – számolt be a Vastagbőr blog.
A Népszavazást az olimpiáról! elnevezésű kezdeményezés sikeréhez, ha az ötlet túljut a Nemzeti Választási Iroda szűrőjén, 140 ezer aláírást kell összegyűjteni. Ha ez sikerül, úgy Erdélyi Katalin és Ferencz Gábor azt a kérdést tenné fel népszavazás céljából: “Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”
Indoklásként a szervezők ezt írják:
“Mindennek két oldala van, az olimpiának is, és be fogjuk mutatni a kevésbé csillogót is. Mindent, amit ők (mármint a politikusok – a szerk.) titkolni akarnak. “
A Vastagbőr azzal érvel, hogy a hamburgiak például vasárnap egy népszavazáson nemet mondtak az olimpiára, mert túl drága lett volna a városuknak. Jelenleg Budapest mellett Los Angeles, Párizs és Róma van versenyben a 2024-es olimpiai játékok rendezéséért, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 szeptemberében választ a városok közül.
“Addig még rengeteg időnk van, megmenthetjük az országot egy politikai céloktól vezérelt több százmilliárdos felesleges kiadástól, az építkezésekkel járó hatalmas káosztól, az esemény után kihasználatlanul rohadó létesítmények látványától, és megannyi mástól, például az egyre őrültebb és nagyképűbb politikusi nyilatkozatoktól.”
Tiszteletben tartva a népszavazás kezdeményezéséhez való alapvető jogot megjegyezzük, a 2024-es olimpiához szükséges beruházások mintegy 90 százaléka infrastrukturális, városfejlesztési jellegű. Utak, hidak, villamosvonalak, reptér, stb.. Nem csak Budapesten, hanem azokban a társrendező városokban, mint Szeged, Győr, Debrecen, stb. – ahol az egyes versenyhelyszínek – kajak-kenu, csapatjáték selejtezők – lesznek a terv szerint. Ezeknek a beruházásoknak semmi köze a sporthoz, az olimpiához. Ott maradnak a városok épülésére, szépülésére, az ott lakó emberek örömére.
Az állam 2024-ig megközelítőleg 20 milliárd euró uniós forráshoz jut, amelyeket ilyen infrastrukturális és városfejlesztési célokra kell elkölteni, ergo olimpia nélkül is meg kell valósítani ezeket. A maradék tíz százalékot kell “megfinanszírozzák” a magyar emberek.
