A férfiválogatott csupán a hatodik helyet szerezte meg a világbajnokságon Kazanyban, ami csalódást jelent. A 2013-as világbajnoki győzelemhez képest mindenképp, de egyébként is. Nem ehhez szoktunk. Az alábbiakban tíz olyan tényt gyűjtöttünk össze, amely élesen vésődik majd be a sportág hazai történelemkönyvébe.
1. A második legrosszabb szereplés
1973 óta rendeznek világbajnokságot, az elsőt rögtön meg is nyerte a Gyarmati Dezső vezette válogatott, aztán 2003-ban és két éve sikerült aranyérmet szerezni. 1986-ban Madridban kilencedik lett a csapat, szintén Gyarmati Dezső volt a szövetségi kapitány. Az volt az eddigi legrosszabb szereplés. Horkai Györggyel 1994-ben Rómában, Kemény Dénessel 2001-ben Fukuokában és 2009-ben Rómában lett ötödik a csapat.
2. Majdnem ugyanaz a csapat, mint Barcelonában
A két évvel ezelőtti világbajnoki kerethez képest mindössze két helyen változott a csapat összetétele. Decker Ádám helyett Angyal Dániel, míg Bátori Bence helyett Erdélyi Balázs került be. Két vereséget szenvedett a magyar csapat Kazanyban, az olaszoktól a negyeddöntőben kapott ki. Az olasz csapatban 5 helyen változott a keret, és ugyanennyit cserélődött Montenegró összetétele is 2013-hoz képest, tőlük kaptunk ki az 5. helyért vívott harcban (két éve velük játszottuk a döntőt).
3. Minden idők legnagyobb arányú sikerét érték el
Argentína ellen 21-4-re nyert a csapat az utolsó csoportmérkőzésen, ez a 17 gólos siker rekordot jelent. Korábban kétszer nyert 16 góllal világbajnokságon a magyar válogatott. 1991-ben Perthben Egyiptomot 20-4-re vertük, 2007-ben Melbourne-ben Új-Zélandot 21-5-re győztük le. Sovány vigasz ez a statisztikai mutató.
4. Borzasztó könnyű csoport
A három csoportmeccsen (a kazahok, a dél-afrikaiak és az argentinok ellen) összesen 52 gólt dobott a válogatott. Varga Dénes 13 gólt szerzett ezeken a könnyű meccseken, később, az olaszok, az amerikaiak és a montenegróiak elleni három fontos helyosztón viszont csak 5 találatot jegyzett (az olaszok ellen 1-et).
Fotó: MTI
5. Akciógól nélkül
Az olaszok elleni negyeddöntőben 8-7-re kapott ki a magyar válogatott. Mind a hét gólt emberelőnyből szerezte a csapat, egyetlen akciógólt sem sikerült lőni. 13 emberelőnyből lőttük azt a hét gólt, érdekesség, hogy az olaszok is 7-szer találtak be így, de nekik volt egy akciógóljuk is, ez pedig éppen elegendő különbség volt.
6. A balkezesek betlije
Vámos Mártont a vb egyik nyerőemberének gondolták, legalábbis a torna előtt. Sokak szerint itt robbanthatott volna a balkezes óriási, de ez nagyon is elmaradt. A három utolsó mérkőzésen, a legfontosabbakon egyetlen gólt sem szerzett, 0/7 lett a mutatója.
A kétszeres világbajnok Madaras Norbert is nagyon elmaradt korábbi formájától, 1/9-cel zárta az olaszok, az amerikaiak és a montenegróiak elleni mérkőzést.
7. Egy játékosunk maradt gól nélkül
A világbajnokságon Gór-Nagy Miklós kivételével mindenki lőtt gólt. Ő bekk, nem feltétlenül ez a feladata, viszont korábban rendre gólerős volt, Barcelonában és a budapesti Európa-bajnokságon is. Most összesen 5-ször próbálkozott, eredménytelenül – hiányzott az eredményessége. A másik bekk, Angyal Dániel 3-szor talált be, hat próbálkozásból.
8. Varga Dániel volt legtöbbet a vízben
A hat mérkőzésen (192 perc) összesen 140 percig játszott a magyar válogatott csapatkapitánya, rá egyébként nem lehetett panasz, Bergamóhoz képest sokkal jobban játszott. (A világliga szuperdöntőjében is hatodik lett a csapat, most is.) Varga Dénes 133, Nagy Viktor 128 percig volt a vízben, a másik oldalon Gór-Nagy Miklós és Decker Attila áll, ők 64-64 percet játszottak, Angyal Dániel 73, Hosnyánszky Norbert 86 percig pólózott Kazanyban.
9. Hárai Balázs lőtt a legpontosabban
Nemcsak statisztikai mutatója, hanem játéka alapján is az Eger centere volt csapatunk legjobbja. 19 lövésből 14 utat talált a kapuba, ez 73,7 százalékos mutató. Ráadásul a fontos meccseken mutatott 5/8-as mutatója is rendben van. Kirobbanó erőben érkezett Oroszországba, nagy kár, hogy a többiek nem mindig szolgálták ki, és persze nem zárkóztak fel mellé.
10. Nincs még olimpiai kvóta
A kazanyi világbajnokságon két olimpiai kvótát osztottak. Szerbia már Bergamóban, a világliga szuperdöntőjében megszerezte a riói részvétel lehetőségét. Most is ők nyerték az aranyat, éppen ezért az ezüstérmes (Horvátország) és a bronzérmes (Görögország) is kijutott az olimpiára.
A mieinknek még két lehetősége lesz arra, hogy kvalifikálják magukat Rióra: a januári belgrádi Európa-bajnokságon 1 csapat szerezheti ezt meg, míg az áprilisi, firenzei kvalifikációs tornán még további 3. Nincs kvótája a bronzmeccset büntetőkkel elveszítő Olaszországnak, Montenegrónak, Spanyolországnak sem. Sok múlik tehát majd a belgrádi Eb sorsolásán. Az olimpiai részvételi lehetőségről itt írtunk bővebben.
