Lehetséges helyszínként Los Angeles, San Francisco, Boston és Washington került szóba, a USOC pedig arra számít, hogy januárban véglegessé válik, melyik város kandidálhat. Larry Probst USOC-elnök a keddi közléskor azt mondta, a következő lépés a szervezet igazgatótanácsának összehívása januárra.
“Nagyon nehéz lesz határozni ebben a kérdésben, ezért szeretnénk kihasználni a rendelkezésre álló időt és a lehető legjobb döntést meghozni” – tette hozzá. Los Angeles 1932-ben és 1984-ben már rendezett nyári olimpiát, a másik négy város először adna otthont az eseménynek.
Olimpiai parkunk már van – olimpiánk még lehet
Fotó: MTI
Az Egyesült Államok legutóbb 1996-ban, Atlantában látta vendégül az ötkarikás játékok résztvevőit, most Németország (Berlin vagy Hamburg) és Olaszország (Róma) után harmadikként jelentette be hivatalosan pályázási szándékát.
A 2024-es rendezőt 2017-ben Limában jelöli ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). A németek, az olaszok és az amerikaiak mellett Párizs és Isztambul, valamint Doha és a Dél-afrikai Köztársaság is érdeklődik a tíz év múlva esedékes csúcsesemény iránt.
A Magyar Olimpiai Bizottság február 6-án tartja rendkívüli közgyűlését, amely arról hivatott dönteni, hogy Budapest pályázzon-e a rendezésre, miután a NOB egy hete reformcsomagot fogadott el a gazdaságosabb olimpiák érdekében.
Egyes válakedések szerint 2016, Rió és 2020 Tokió után inkább észak-amerikai kontinensen landol 2024-ben az olimpiai rendezési jog, hiszen az USA-ban legutóbb 1996-ban járt a nyári olimpia lángja. Észak-Amerika pedig 28-32 évente rendezni szokott olimpiát: 1904 St. Louis, 1932 Los Angeles, 1976 Montreal, 1984 Los Angeles, 1996 Los Angeles.
Így Budapestnek tapasztalatszerzés, és a szándék komolyságának jelzése miatt mindenképpen érdemes lenne kandidálnia, de igazából 2028-tűnik reális célnak – akkor jöhet újra Európába az olimpia.
