Kínjában azt mondta Németh András a második félidőre megmaradt utolsó kétségbeesett időkérése alatt: “…ha megint hét emberrel szórakoznak…” – na ez mindennél beszédesebb elszólás volt, mert akkor már vagy 40 perce “szórakoztak” velünk. Az a helyzet, hogy a dánok kapitánya, a már számos nagy győzelmet felmutató Jan Pytlick és szakmai stábja hétfőn este ledarálta, és megette reggelire a magyart (20-23). A módot, ahogy ezt tették, meglehet tanítani fogják…
A mérkőzést követő sajtótájékoztatón az edzőként kétszeres olimpiai bajnok (2000, 2004) szakember azt nyilatkozta: “a hét a hat ellen való játék jól sikerült. Románia ellen az utolsó percekben már használtuk ezt a taktikai elemet, amelyet az utóbbi három-négy hónapban gyakoroltunk be”.
Kristiansen (kékben) kedvére szervezhette a 7 a 6 elleni játékot, senki sem zavarta ebben, taktikailag sem reagált a csapat
Fotó: MTI
Szóval nem “hét emberrel szórakoztak”, hanem valami olyat húztak, amit már alkalmaztak. 3-4 hónapja gyakorolják -mérkőzéseken is. Itt le lehetett volna videózni őket, fel lehetett volna készülni jobban a halál tudatosan, minden esetben szabad emberig, ziccerig játszott 7 a 6 elleni figuráikra. Vagy illett volna valamit reagálni, improvizálni legalább menet közben…
Éppen ezért a magunk részéről az amúgy egyáltalán nem szégyen kategóriába tartozó – sőt, küzdöttek, mindent megpróbáltak a lányok – vereség okát nem a „támadójáték volt nagyon gyenge, de persze egy csapat annyit támad, amennyit az ellenfél megenged neki” kapitányi magyarázatban látjuk. Igazat adunk e kérdésben Németh Andrásnak, de mindez számunkra már okozatnak tűnt.
Ugyanis olyan szinten voltunk tehetetlenek – azért nem írunk felkészületlent, mert Szamoránsky Piroska úgy nyilatkozott a mérkőzés után, hogy “készültünk arra, hogy hét mezőnyjátékossal fognak támadni, sajnos nem sikerült semlegesíteni ezt a taktikai elemüket” – védekezésben a dán tamadótaktika ellen, ami állandó eredmény utáni rohanást és teljes elbizonytalanodást eredményezett a magyar támadásvezetésekben is.
Ez nagyjából az első 10 perc után ütközött ki. Akkoriban húzták elő kékben plusz emberként Kristiansent. Az addig remek átlövésekkel próbálkozó Tomori nyilatkozata erre az észrevételünkre csak ráerősít: “támadásvezetésben mindent megbeszéltünk. Ha kintről többször betalálunk, akkor kilépnek ránk, és többször lehetett volna egy egyezni és megjátszani a beállót is. De ebből semmit sem valósítottunk meg, úgyhogy nem szomorú, hanem inkább dühös vagyok, hogy nem tudtuk végrehajtani”.
Tomori támadásban remekül kezdett, próbálta megvalósítani az előre megszabott taktikát, de láthatóan ő is elbizonytalanodott a 10 perctől
Fotó: MTI
Ne feledjük, Kiss Éva 21!!! védést mutatott be, és minimum a felében ziccerben hárított, ami olyan támaszt adott a csapatnak, hogy csak az utolsó 10 percben bukott ki végleg a mozdulatokon a reménytelenség. A kapitány észlelhetően vagy 50 percen keresztül nem tudott reagálni az extra támadós játékra, pontosabban egyszer Triscsukot kiküldte emberfogásra Kristiansenre és akkor meg is zavarodtak ettől, de valamiért a következő támadásoknál már nem alkalmaztuk újra ezt a taktikai fogást. Holott Kristiansen volt a dán 7 a 6 elleni játék kulcsa. Ő irányított, szabta a támadások ütemét, mondta be a figurát. Csak egyszer próbáltuk kivenni a játékból… Hogy miért nem többször, azt ne kérdezzék.
Kétségtelen tény, Németh Andrásnak kevés ideje volt. Fiatal a válogatott. Hiányzik a vezér, Görbicz Anita és ez a játék képén is megmutatkozott, nem akadt senki, aki ezen a kritikus meccsen a helyére tudott volna lépni. Csapatként próbáltuk eddig is pótolni, de most taktikailag nem sikerült megfelelően felkészülni, ezért csapatként maradtunk alul.
“Holnap valami rendkívülit fogunk csinálni, például nem fogunk edzeni” – nyilatkozta a kapitányunk a mérkőzés után. Javasoljuk helyette a még több videózást. De már nem dán, hanem norvég filmeket kell nézni.
