Azt már megszokhattuk, hogy ha felhúznak egy stadiont, záros határidőn belül (mondjuk, a nyitómeccs és az azt követő bajnoki után) hézagos sorokat látunk a lelátón. Oké, ma már olyan nagyon ezen nem lepődhetünk meg, az okokra ez a rövid írás most nem tér ki.
No de hogy a a jelenkori magyar női kézilabdázás (és Európa) legjobb csapatának városában frissen felhúzott, korrekt, reális befogadóképességű létesítmény első meccsein is ez legyen a helyzet, az aggasztó.
Különösen akkor, ha történetesen a sportág Európa-bajnoksága zajlik a csarnokban! Hogy fordulhat elő az, hogy a magyar válogatott csoportmeccsein (mind az oroszok, mind a lengyelek ellen) nem volt telt ház? Kézilabdanemzet vagyunk, Győrben vagyunk, elviekben „lázban égünk”, a helyszín impozáns és a hangulatra még így sem lehet panasz, sőt!.
Valami nagyon el lett rontva. Nem először, őszintén szólva az is roppant furcsa volt, hogy az Európa-bajnokságot Gyurta Dániellel hirdették – mi köze Daninak a női kézihez??? -, semmint mondjuk Pálinger Katalinnal vagy Pádár Ildikóval, vagy a plakáton is Görbicz Anitával. Ő a promóban feltűnik ugyan, csakhogy nem saját hangján. Görbét Bogdányi Titanilla szinkronizálja, avagy festi le, hogy néz ki egy kiélezett helyzetben végigvitt támadás. Szomorú.
De ez csak mellékszál, a lényeg nem ez, hanem a következő adat: a magyar válogatottat 4900 forintért lehet megnézni. Minimum! Ez a legolcsóbb jegy, a következő kategória 9900 forint, az azt követő pedig 15 990 forint. Mindez a spanyolok elleni harmadik csoportmeccsre vonatkozott. (Az első két meccs jegyárait nem tudjuk, az igazat megvallva, eszünkbe nem jutott, hogy ebből kínos pillanatai lehetnek a kézilabdatársadalomnak.)
Tomori Zsuzsáék többet érdemelnének
Fotó: MTI
Nem bonyolítjuk a szavakat: ez sok pénz. Még akkor is, ha 5000 forint egy jegy a Győr BL-meccseire is (a kiemelt helyekről 7 ezer). Gondoljunk bele: háromfős baráti társaságnak vagy családnak 15-30 ezer forintba kerülne egy magyar meccs (oké, kettő, de az előzőre úgysem vagyunk annyira kíváncsiak), és ha az ember már ott van, megiszik és el is rágcsál valamit, netán vesz egy szurkolói sálat, zászlót. Nem is mondunk végösszeget.
Egy Eb-n mindig meg kell mutatnunk magunkat – a kézilabdavilág felé. Elvégre ezért pályáztunk, hogy növekedjen a presztízsünk, a sportdiplomáciánk tovább erősödjön, hogy menedzseljük a sportágat. Nem árt ez, különösen, ha a közelmúltban olyan döntések születtek, mint például a legutóbbi, a férfiválogatottat hátrányosan érintő vb-részvételről szóló.
A lengyelek elleni második meccs előtt nem sokkal a helyi szervezők last minute árakon kezdtek nézőket toborozni, ám ez kétségbeesett próbálkozás volt. Az ilyen sporteseményre a néző MEGTERVEZI az útját: nem egyik pillanatról a másikra ruccan le vagy el a csarnokba.
A középszakasz meccseit Debrecenben rendezik, az árak itt is 4900-nál kezdődnek. A döntőt a Papp László Sportarénában vívják majd, a jegyárak imigyen festenek: 14 900, 24 900, 34 900 forint (a VIP-jegy 59 900).
Ami a szurkolókat még jobban bosszantja, a horvát társrendezők olcsóbb jegyeket kínáltak, egy átlagos, megfelelően elhelyezett székre 12 euróval be lehetett menni (szintén két meccsre), de még ennél is kedvezőbb árakkal is lehetett találkozni.
A nyáron a Margitszigeten rendezték meg a vízilabda-Európa-bajnokságot. Összességében több mint 80 ezren jártak kint a szigeten, a jegyárak reálisak voltak. A csoportmeccseken a magyar blokkokra 2000 forintért lehetett jegyet váltani (a férfiakéra is!), a délelőtti blokkra 800 forintért. A negyeddöntőknél a férfiak meccseit 3500 forintért lehetett megnézni, az elődöntőket 6000, a döntőt 10 ezer forintért (a női döntőre 5000 forintért be lehetett jutni). A korrekt és kiszámítható árak meg is hozták az eredményt – még a női meccseket is sokan látták, míg, a férfiak találkozóin mindig telt ház volt.
A körtét persze nem lehet összehasonlítani az almával, ez tény. Pláne, ha itt se körtéről, se almáról nincs szó, hanem, könnyen lehet, a szőlőről, ami savanyú lesz.
Persze, a lányok megédesíthetik a következő napokat – a pályán.
