Sport

Jön az új doppingkódex

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) új szabályzata január elsején lép életbe világszerte, így a vonatkozó 2011-es kormányrendelet módosításával Magyarországon is, mégpedig számos alapvető változtatással, amelyek egyik legfontosabbika szerint a jövőben megkülönböztetik a szándékos, illetve a gondatlanságból, vagyis nem szándékosan elkövetett doppingvétséget.

A témával foglalkozó pénteki sajtótájékoztatón Tiszeker Ágnes, a nemzeti doppingellenes szervezet feladatait ellátó Magyar Antidopping Csoport (MACS) ügyvezető igazgatója elmondta, a WADA a kódexe lényegi módosításával ismeri el, hogy az is előfordulhat: egy sportoló figyelmetlenségből, tájékozatlanságból tiltólistás szert tartalmazó táplálék-kiegészítőt használ, így nem szándékosan él tiltott teljesítményfokozóval.

“Természetesen a felelősség alól ez sem menti fel a sportolókat, hiszen a doppingvétség elkövetésének ténye így is megállapításra kerül, de a büntetés mértéke kisebb, megrovástól két évig terjedő eltiltás, mint a szándékos doppingvétség elkövetése esetén kirótt négyéves eltiltás” – jelentette ki a MACS első embere.

Az is új, hogy nyolcról tíz évre nő az olimpiákon vagy más nagy sporteseményeken levett minták tárolási ideje, vagyis hosszabb idő áll majd rendelkezésre azok újbóli, akár évenkénti vizsgálatára.

“Ennek a változásnak az a legfőbb oka, hogy egyelőre nincs megbízható módszer a könnyen hozzáférhető, sokak által használt növekedési hormon és egyéb növekedési faktorok kimutatására, tíz év viszont óriási változásokat hozhat a tudomány világában” – magyarázta Tiszeker doktor, aki hozzátette: ez idő alatt új, megbízható analitikai módszerek fejleszthetők ki a ma még nem kimutatható doppingszerekre is. Átmeneti, vagy a jelenlegi legjobb megoldás a biológiaiútlevél-program széleskörű és kötelező bevezetése.

“Ennél a módszernél nem a tiltott szer kimutatása a feladat, hanem a sportoló különböző biológiai paraméterei kerülnek be egy központi nemzetközi adatbázisba – mondta a MACS vezetője. – A folyamatos mintavételekkel és adatgyűjtésekkel akkor is kiszűrhetők a doppingolók, ha a gyorsan ürülő szereket nem, csak azok hatását, bizonyos mutatók hirtelen, jelentős mértékű, orvosilag nem indokolható változását tudják kimutatni a laborok.”

Tiszeker Ágnes kitért rá, hogy az idén – a magyar állam megrendelésében – 900 mintavételre került sor. A magyar sportolók ellenőrzésében kiemelt szempontként szerepelt, hogy 2014-ben téli olimpia volt Szocsiban, s nyári ifjúsági olimpiát rendeztek Nankingban. Mindkét nagy esemény a doppingkontroll szempontjából is sikeresnek bizonyult, hiszen egyetlen pozitív esete sem volt magyar sportolónak.

Tiszeker Ágnes külön felhívta a figyelmet az újabb feketelistás táplálék-kiegészítők piaci megjelenésére, a sportolóknak szánt étrend-kiegészítők alkalmazásának veszélyeire, majd arról beszélt, hogy az eredményességet tekintve már egy kicsit kevés a 900 minta.

“Jeleztük is a sportállamtitkárságnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak, hogy ezt át kell gondolni a jövő évre vonatkozóan. Új koncepcióra van szükség, mert az eredményesség, az elvárások és a hazai rendezésű világesemények szempontjából a 900 mintavétel már nem elegendő” – fogalmazott a MACS-igazgató.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik