A sportág legnagyobb döntéshozó fórumán a lehetséges 63-ból 59 küldött jelent meg. Bényi Szabolcs 38, míg Dávid Imre, a szövetség örökös tiszteletbeli elnöke 20 voksot kapott. Előzőleg még Regényi Tamás, a MESZ eddigi elnöke is szerepelt az elnökjelöltek között, ám ő a közgyűlés megkezdése előtt tartott beszédében jelezte, visszalép.
Bényi Szabolcs – akinek megbízatása a 2017-es évi rendes közgyűlésig szól – az elmúlt húsz évben jogászként, több cég vezetőjeként dolgozott és ingatlanfejlesztéssel, reorganizációval foglalkozott. Jelenleg is több vállalkozás tulajdonosa, ügyvezetője, emellett elnökségi tagja a Felszámolók Országos Egyesületének is.
Az új elnök már a szerdai bemutatkozó sajtótájékoztatóján is hangsúlyozta: csapatban gondolkodik, olyan menedzserszemléletű tagokból álló elnökséget képzel el, amelynek tagjai a gazdasági és pénzügyi hátteret teremtik elő, ő maga pedig a szakmai munkába nem kíván beleszólni.
Bényi Szabolcs az evezés megújítására kidolgozott írásos programjában úgy fogalmazott, hogy “külsősként nem érintenek a belső csatározások, könnyebben tudok olyan döntéseket meghozni, amelyek a sportot segítik és nem az egyes emberek érdekeit tartják szem előtt.”
Az új elnök az elnökség egyik legfontosabb feladatának egy olyan vezetés megteremtését fogalmazta meg, amely nem az egyesületek kizárásával, hanem a bevonásával hozza meg döntéseit. Fontosnak nevezte még, hogy az evezés őrizze meg a kiemelt sportág státuszát, az ezzel járó állami támogatást optimálisan használja fel és ossza szét az egyesületek között a szövetség, de emellett jusson többletforrásokhoz is.
A rövidtávon megoldandó feladatok között a sportág jelenlegi helyzetének feltérképezését, a pénzügyi mérlegek átvizsgálását, a szövetségi és egyesületi szintű problémák feltárását, majd a szakmai bizottságok létrehozását említette. Hozzátette: mivel a MESZ-nek jelenleg megbízott főtitkára van, ezért a megfelelő szervezeti struktúrát is ki kell alakítani ahhoz, hogy hatékonyan tudjon működni a szövetség.
A MESZ szeptemberi elnökségi ülésén bizalmi válság alakult ki Regényi Tamás akkori elnök személye körül, amelynek következtében a tagok lemondtak és rendkívüli tisztújító közgyűlés összehívása mellett döntöttek.