“Katka” már így is páratlannak nevezhető kollekciója tovább bővülhet a decemberi dohai rövid pályás világbajnokságon, amelyhez kapcsolódóan gálaestélyen köszönti majd a nemzetközi szövetség az év legjobbjait. Könnyen lehet, hogy a világkupa sorozaton éppen tíz kiló érmet „összeúszó” Katinka lesz az idei „Oscar díjasok” egyike…
A Vasas SC fáradhatatlan és elképesztő gyorsasággal regenerálódó büszkesége a sajtótájékoztatón tíz fontos gondolat köré gyűjtötte a mondandóját.
“Nagyon sokan főleg azzal foglalkoztak az elmúlt napokban, hogy milyen rengeteg pénzdíjat vettem át. Erről csak annyit, hogy minden egyes dollárért keményen megdolgoztam. Más lapra tartozik, hogy mostanában a kemény munka az úszósportban is kezd kifizetődővé válni.
Továbbra is annyi számban indulok el, amennyiben csak lehet, és ez így lesz az e heti Százhalombattai rövid pályás országos bajnokságon is. Nem azért állok rajthoz, hogy elvegyem a lehetőséget a többiektől, a nálam fiatalabbaktól, hanem azért, mert élvezem a versenyzést, a versenyeket pedig gyakran edzésnek is tekintem.
Idén sok rekordot döntöttem meg, és közben az egy versenyen, illetve egy nap alatt teljesített számaim számszerű egyéni csúcsát is többször megjavítottam. Olykor kilógott a nyelvem a fáradtságtól, főleg akkor, amikor arra kellett gondolnom, hogy három számot még teljesítenem kell…
Egyre tapasztaltabbnak és egyre inkább terhelhetőnek érzem magamat. Ugyanakkor engem és Shane-t (Shane Tusupot, a férjét, egyben edzőjét) is érnek még meglepetések, miközben egyre gyakrabban tudom a versenyeken a legjobb eredményeimet megközelíteni, vagy túl is szárnyalni.
Fotó: Telekom Sporthír Szolgálat
A versenyekre szándékosan nem pihenek rá, majdnem mindig edzésből versenyzek, így a mostani Világkupa állomásai között sem hagytam ki a gyakorlást és az erősítést. Még csak két napja, hogy hazaérkeztünk a Világkupáról, de már két edzés a hátam mögött van. Csak így bízhatok abban, hogy a dohai világbajnokságon is jól tudok szerepelni.
Egyre gyakrabban gondolok Rióra. Már betéve tudom, hogy melyik nap milyen döntő lesz, azt viszont még nem döntöttük el, hogy milyen számokban lehet esélyem a döntőbe jutásra, illetve az éremszerzésre.
A londoni olimpia óta szinte megállás nélkül azért dolgozom, hogy Rióban érmet tudjak szerezni, hiszen az olimpia a versenyek versenye. Az állomásokon, a tavalyi világbajnokságon és az idei Európa-bajnokságon jól ment az úszás.
A tempó olyan „húzós”, hogy a legtöbbször nincs időm az előző versennyel foglalkozni, hiszen már a nyakamon a következő. Az eredményeim, különösen a tavaly és idén nyújtott teljesítményeim egyértelműen azt bizonyítják, hogy jó felé haladunk, és azt is, hogy sok van még bennem.
Furcsán hangozhat, de számomra idén főleg a két versenyszínhely közötti utazások jelentették a pihenés és a kikapcsolódást.
Londonban nem sikerült érmet szereznem, és azóta egyre csak azon jár az eszem, hogy ez még egyszer nem fordulhat elő. Megtörténhet, hogy minden igyekezetünk ellenére Rióban sem sikerül legalább egy dobogós helyet elcsípnem, de akkor is tudni fogom, hogy a jobbért és a javításért minden tőlem telhetőt megtettem. Én már arra is nagyon büszke vagyok, amit eddig sikerült letennem arra a bizonyos asztalra.”
