A hegymászó azt követően nyilatkozott erről, hogy pénteken visszatért a világ legmagasabb, 8848 méteres hegyének tibeti alaptáborába. Elmondta: reggel óta több serpáról is kiderült, hogy közeli vagy távolabbi rokona érintett a tragédiában. A tábor élete felbolydult, mert a tragédia miatt néhányan hazaindultak családjukhoz.
Megjegyezte, hogy a Mount Everest déli, nepáli oldalán gyakoribbak a lavinák, ám tudomása szerint még soha nem történt egyszerre ennyi emberéletet követelő hóomlás a hegyen. Legalább tizenegy nepáli hegyi vezető halt meg a tragédiában, amely nepáli tisztségviselők szerint is a legtöbb halálos áldozatot követelő lavinaomlás volt a hegy történetében.
Fotó: MTI
A hógörgeteg helyi idő szerint 6 óra 45 perckor zúdult le mintegy 5800 méteres magasságban a Mount Everest nepáli oldalán, azon a területen, amelyet pattogatottkukorica-földnek” (popcorn field) becéznek, a Kumbu gleccserhez vezető részen.
A mostani baleset rávilágít azokra a veszélyekre, amelyek a külföldi alpinistákat a csúcs elérésében segítő serpákra (nepáli teherhordókra, hegyi vezetőkre) leselkednek. Több mint háromszáz ember meghalt a Mount Everesten azóta, hogy az új-zélandi Edmund Hillary és serpa hegyi vezetője, Tendzing Norgaj 1953-ban elsőként megmászta azt.
Klein Dávid a SPAR Everesr Expedícióról szólva elmondta, hogy alaptábor-vezetője, Török Edina már sokkal jobban van, a péntek éjszakát még Tingriben tölti, majd szombat reggel visszatér az alaptáborba. Török Edinát csütörtökön kellett visszavinni 5200 méterről a 4200 méteren fekvő településre, mert a magashegyi betegség tünetei jelentkeztek rajta. Klein Dávid szerint társának sem oxigénre, sem speciális gyógykezelésre nem volt szüksége.
