Mindössze hárman vannak a mostani nagypályás gyorskorcsolyázók között, akik a rövid pályás „kistesó” világából csöppentek bele ebbe a forgatagba: a lett Harald Silovs, a francia Benjamin Macé, és a debreceni Nagy Konrád.
Harald Silovsot és Benjamin Macét két évvel ezelőtt, a budapesti Európa-bajnokságon már volt alkalmam faggatni a váltás okairól, nehézségeiről. Silovs short track Európa-bajnokként váltott sportágat: a vancouveri olimpián ő lett az első olyan sportoló, aki ugyanazon az ötkarikás játékokon két különböző sportágban is el tudott indulni. Arra a kérdésemre, hogy mi visz rá egy saját sportágában sikeres olimpikont arra, hogy sportágat váltson, azt felelte: a személyes kihívás, és saját határainak tágítása. Külön érdekes számomra, hogy noha rövidpályán kisebb távok szerepelnek, ő nagypályán mégis 5 és 10 km-en tud érvényesülni igazán.
Fiatal francia vetélytársa ezzel szemben azért váltott, mert magassága miatt nehezen tudott helyezkedni a pályán, illetve az éles kanyarok is gondot okoztak neki, ami viszont a short track esetében nagyon fontos.
Fotó: MTI/AP
Konrád is hasonló okokból ment át nagypályára: ott nem az ellenfelét kell megverni, nem a helyezkedés és a ritmusváltás a lényeg, mint a short trackben. Elsősorban az idővel versenyzik, egy futam van, ott kell a legjobbat kihoznia magából, nincs bokszmérkőzéssel egybekötött előzés a jégen.
Állóképessége miatt nagyon hamar belejött, a short track miatt alapvetően a technikája is jó, bár saját bevallása szerint azért van még rajta mit csiszolni. Fő távja az 1500 méter, ahol versenyről versenyre javítja meg az országos csúcsot, akárcsak 1000 méteren. Azt mondja, jól érzi magát itt is, jó formában van, célja, hogy 20-ban végezzen 1500-on.
Persze a sportágváltás nehézségekkel is jár: 10 év rövidpályás korcsolya után nem könnyű már felnőttként beilleszkedni egy teljesen új versenyzői közegbe. Szerencsére azonban Konrádnak is van már kivel edzenie: külföldi trénere, az egykori olimpiai bajnok Peter Mueller több olimpiai bajnokot is kinevelt már, így a norvég székhelyű Team CBA-nál mindenképp jó helyen van. A mostani sztárok közül, bár már eljöttek onnan, a novég Bokko-testvérek is ezzel a gárdával készültek, a fiú, Havard, Mueller irányítása alatt lett világbajnok 1500 méteren 2011-ben, Inzellben.
A gárdából most is itt vannak négyen Szocsiban, így annyira egyedül Konrád sem érzi már magát. Emellett kiemelte azt is, hogy néhány versenyző mennyire barátságos: a sztárok közül első sorban a kétszeres olimpiai bajnok Shani Davist említette, aki bármikor, bárkivel képes leállni beszélgetni, bármiről.
Amellett, hogy nem talált meg könnyen helyét az új közegben, furcsa volt alkalmazkodnia a más típusú korcsolyához is. A rövidpályás gyorskorcsolyához használt cipő szára ugyanis magasabb, jobban tartja a bokát, amire az éles kanyarok miatt van szükség. Ráadásul az éle rögzítve van a cipő sarkánál is, így sokkal stabilabb.
Fotó: Europress Fotóügynökség
Ehhez képest az úgynevezett clapskate-nél a csizma szára alacsonyabb, és a sarkánál az él elválik a cipőtől. Konrádtól azt is megtudtam, hogy ez miért fontos: az ellökés pillanatában a penge vége elválik a cipő sarkától, így tovább marad a jégen, és tovább tart az erőkifejtés. Ennek leginkább az egyeneseknél van szerepe, de jól jön a rövidpályásnál jóval szélesebb ívű kanyarokban is.
Végül még mottójáról is beszélgetünk: „Pain is temporary, but quitting lasts forever.” , vagyis „a fájdalom átmeneti, de ha feladom miatta, az örökké tart.” Hangzik a Lance Armstrongtól vett idézet. A magyar fiút pedig hősének doppingbotránya sem zavarja, úgy véli, nyílt titok, hogy minden élmenő kerékpározó doppingol: Tour de France-t nyerni egyszer is nagy dolog, még teljesítményfokozó szerek és módszerek alkalmazásával is, nemhogy hétszer, rákból felgyógyulva.
