Mi más maradhatott volna az ATP világbajnokság keddi zárómeccsének, mint a két egykori világelső, Novak Djokovic és Roger Federer csatája. Szó se róla, megérte várni rájuk.
A mérkőzés első két játszmája kimondottan szoros, magas színvonalú játékot hozott. Az elsőben Djokovic 5:4-nél vette el a svájci adogatását, majd a másodikban Federernek volt ugyanitt lehetősége, amit még elengedett, de a rövidítésben 2-2 után lemosta a pályáról a szerbet.
A harmadik játszma feketén-fehéren bebizonyította, hogy Federer ezen a szinten talán már nem képes rátenni még egy lapáttal. Holott ilyenkor kellene. Djokovic ezt megtette. Ritmust váltott, még kezdeményezőbb lett, még erősebbeket, még pontosabbakat ütött, amit már a 32 éves svájci nem tudott ellensúlyozni. A kettejük közti hat év korkülönbség a harmadik játszmában simán eldöntötte a mérkőzést (6:2).
Hogy ennek ellenére miért játszik még mindig Federer. A válasz a mérkőzést követő szokásos kézfogásban rejlik. Aki a világbajnokságon mosolyogva képes gratulálni az ellenfelének, az nyilván a játék szeretete miatt erőlködik még mindig elsősorban. No és azért, mert még mindi simán képes TOP10-es szinten ütögetni…