Lassan két hete döntöttek arról, hogy 26 sportág 154 szakembere került be a kiemelt edzői programba. A trénereket három plusz egy kategóriába sorsolták: a legmagasabban (a londoni olimpia 1-3. helyezettek edzői) nettó 650 ezer és 1 millió, a másodikban (londoni 5-6., valamint az elmúlt négy évben világbajnoki dobogón végzett sportolók edzői) 450-600 ezer, a harmadikban (az utóbbi négy év vb 46. helyezett és Európa-bajnok versenyzők edzői) pedig 250-400 ezer forint között kereshetnek havonta.
A negyedik kategóriában olyan edzőket találunk, akiknek a tanítványai ugyan ott voltak a londoni olimpián, de az elmúlt 12 évben nem álltak dobogóra egyetlen világversenyen sem, legyen az a felnőtt vagy utánpótlás verseny. Ők 200-400 ezer forint között keresnek majd havonta.
A rendszerből ki és be is lehet kerülni.
Vannak olyanok, akik szerint igazságosabb is lehetne a rendszer. Ilyen például Pauman Dániel, olimpiai ezüstérmes kajakos. A Borsnak elmondta, az ő sportágukban egy gyerekkel akár 5-6 évet is kell foglalkoznia egy trénernek, aki nem részesül hasonló díjazásban, ugyanakkor egy U23-as korú versenyzővel az új, immáron felnőtt edzője hamar elérhet jó eredményeket, amivel már egész szépen lehet keresni.
Cseh László, olimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok úszónk szerint ez a fajta díjazás ösztönzőleg hathat a fiatal szakemberekre. Cseh úgy véli, így talán nem kell az edzés mellett mellékállást keresni, ez pedig sportoló és tréner javára is válhat.
Bene Barnabás, utánpótlás Eb-aranyérmes futó is támogatja az új rendszert, de azt megjegyezte, hogy az állam a nélkülöző sportolókra is gondolhatna. A Borsnak elárulta, ő például havi 100 ezer forintból él, a tavalyi mezei futó-Eb előtt pedig saját magának kellett finanszíroznia a hazai edzőtáborozást. Idén már majdnem ötven (!) nemzetközi versenyen elindult, mert szüksége volt a pénzdíjakra.
