“A pénz több mint nyolcvan százaléka az utánpótlás- és tömegsport fejlesztését, tömegek futballozását szolgálja, a további 20 százalék is oly módon jut a professzionális klubokhoz, hogy azt a nézők kulturált szórakozását szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, illetve utánpótláscsapataik működésére költhetik” – tájékoztatott az MLSZ, leszögezve, hogy a támogatott projektek túlnyomó többsége a tárgyi feltételek megteremtését és az utánpótlás-nevelés megfelelő hátterének biztosítását szolgálta.
A 2012/13-as időszak jóváhagyott összegeinek részletezéséből kiderül, hogy a tárgyieszköz-fejlesztések 76 százaléka amatőr (NB III vagy az alatti) és utánpótlás-bajnokságokban szereplő több mint 1700 egyesületnek kínált előrelépési lehetőséget. A fejlesztések több mint 80 százaléka pályák vagy öltözők létesítéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódik.
A kimutatás alapján hasonló képet mutat az utánpótlás-nevelésre jóváhagyott támogatások elosztása is, a kedvezményezett egyesületek csapatainak 72 százaléka amatőr osztályban szerepel, így a program közel 9000 csapat versenyeztetésének költségeihez járul hozzá.
“Nincs hatékonyabb megelőzési módja az egészségügyi problémák mellett például a bűnözésnek az ilyen futballközösségek támogatásánál, felépítésénél. Vagyis mindezen befektetések nem elsősorban a sport és a labdarúgás, hanem a fiatalság, és az egész társadalom érdekeit szolgálják” – szögezte le az MLSZ, amely a közleményben jelezte, a 16 NB I-es klub és a szövetség együtt a tavalyi évben nagyjából 5 milliárd forint közterhet fizetett be az államkasszába.
